Szoci válságkezelés: elszabadult hajóágyú

Időhúzás, a társadalom puhítása, Gyurcsány vissza akarja venni a politikai kezdeményező szerepet; így látják a helyzetet a rendkívüli parlamenti ülésnap után politológusok. Az MNO-nak elmondták: nem látni, merre akarja navigálni a kormány Magyarországot. Az SZDSZ–MDF folytatja a csiki-csuki politikát. Közös nevezőn vannak a politológusok abban is, hogy a válságból csak egy új, erős felhatalmazású kormány vezetheti ki az országot. Vagyis előre hozott választásokra van szükség. • Varga: Szégyen, ha egy ország miniszterelnöke ennyit tud mondani + Videó• Gyurcsány: Sérülni fognak az érdekek és a lehetőségek + Videó

A tavaszi politikai szezon nyitányának lehettünk tanúi – fogalmazott az MNO-nak Kiszelly Zoltán a csütörtöki rendkívüli parlamenti üléssel kapcsolatban. Egyfajta „adó-kommunikációt” adott elő Gyurcsány – vont párhuzamot a politológus az adóbevallások közelgő időpontja és az adósávok eltolásának meglebegtetése között. Emlékeztetett: a „véleményvezérek”, vagyis a vállalkozók, az evások „e percekben készítik” az adóbevallásukat, egy esetleges sáveltolás jövöre már mérsékelheti a terheiket. Ezzel üzent a családoknak is – tette hozzá. Gyurcsány céljai között szerepelt az is, hogy a „cselekvő miniszterelnök” képében mutatkozzon. Kiszelly szerint lehetséges, hogy a nagypolitika hamar túllép ezen a „kommunikációs célokat” szolgáló rendkívüli parlamenti ülésen, ám a társadalom alrendszereiben – a vállalkozások, a cégek, a szakmai szervezetek és érdekképviseletek világában – megindul a „számolás, a találgatás” arról, hogy voltaképpen hogyan is alakul eztán az adózásuk.

Puhít

Puhítja a társadalmat – mondta a politológus arra a felvetésünkre, hogy hallani áfaemelésről, vagy a családi pótlék megadóztatásáról. Nem akar olyan súlyos és kemény társadalmi ellenállásba ütközni, mint 2006-ban – tette hozzá. Nem meglepetés, hogy nem sikerült sürgősséggel tárgyalni a Fidesznek az Országgyűlés feloszlatására tett indítványát. A független képviselők többsége is szükséges lenne ehhez, még akkor is, ha a Fidesz mellett az SZDSZ–MDF megszavazza az indítványt.

Nézőpont: Sem iránya, sem célkitűzése nincsen a kormánynak

A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen nem volt szó kormányprogramról – jelentette ki az MNO-nak Szabó Márk elemző. A Nézőpont Intézet munkatársa kifejtette: nem látni azt az irányt, illetve célkitűzést, amerre a kormány az országot vezetni akarja, csupán kezdeményezésekről van szó. „Gyurcsány Ferenc szinte mindennap tart egy sajtótájékoztatót az elképzelésekről, majd másnap homlokegyenest az ellenkezőjéről beszél” – tette hozzá a Nézőpont Intézet vezető elemzője. A csütörtöki ülésnapon a miniszterelnök célja az volt, hogy visszavegye a politikai kezdeményező szerepet, és így meghatározza azokat a sarokpontokat, amelyek mentén a következő néhány hónap parlamenti vitái zajlanak majd. Így akar új lendületet adni a kormánynak – elemezte a kialakult helyzetet Szabó Márk.

„A Fidesz egyébként megelőzte a kormányt a parlament feloszlatását célzó javaslatával, így a mai ülésnap fő vitatémája is ez volt. Az álláspontok pedig nem közeledtek egymáshoz” – jelentette ki a szakember. Szabó Márk hangsúlyozta: a kormánynak megvannak az eszközei a cselekvésre, de nincs meg hozzá a politikai akarata. Így az érdemi változásokra még sokat kell várni – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor számíthatunk arra, hogy az ország végre a megújulás pályájára álljon, az elemző kifejtette: maga Gyurcsány Ferenc is célzott arra, hogy a változások csak középtávon valósulhatnak meg; a vagyonadó bevezetését például hosszú egyeztetések előznék meg. És hogy mit jelent a középtáv? Szabó Márk szerint 2010-ig, vagyis az új parlamenti választásokig – feltéve, hogy nem lesz előre hozott választás – érdemi, strukturális változtatásokra nem számíthatunk.

Jó szokás szerint? Csak az időt húzza a kormány

Semmilyen válságkezelést nem láthatunk a kormánytól, csak az időhúzás folyik – állítja lapunknak Simon János. A politológus kijelentette: a még megmaradt közvagyon privatizációjának az előkészítése zajlik, hogy „majd legyen miből osztogatni a következő választások előtt”. Simon is úgy látja, hogy a válságból csak egy erős felhatalmazású, új kormány tudja kirángatni Magyarországot. Az előre hozott választások mögött nem csupán az ellenzék – vagyis a Fidesz – áll, hanem egy széles társadalmi igény is, emlékeztet a politológus a civilek aláírásgyűjtésére az Országgyűlés feloszlatása érdekében. Ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán korábban azt mondta: a Fidesz következetesen jár el, amikor kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatásáról szóló indíványt.

SZDSZ–MDF: csiki-csuki politika

Semmi meglepő nem történt, csak ami már az előzetes kommunikációból is kikövetkeztethető volt – mondta az MNO-nak Boros Bánk Levente politológus. Mint megjegyezte, „semmilyen konkrétum” nem hangzott el az ezer milliárdos adóátrendezésen kívül. Boros Bánk úgy látja, az elmúlt néhány hét ötleteinek összegzése zajlott csupán, a rendkívüli parlamenti ülés ennek a folyamatnak volt a csúcspontja. Felhívta a figyelmet arra is: az Országgyűlés feloszlatásával kapcsolatban, amíg az MSZP és az SZDSZ határozottan a nem mellett foglalt állást, addig az MDF „nem igazán hallatta a hangját”. Ez megerősítheti azokat a korábbi felvetéseket, amelyek szerint egyfajta csiki-csuki játék folyik; vagyis hol az SZDSZ, hol az MDF segíti meg a kisebbségi kormányt.

Az előre hozott választás a megoldás

Megdől az a gyurcsányi kommunikáció, amely a globális pénzügyi válságot teszi egyedüli felelőssé Magyarország válságáért, illetve miszerint a bajokat még tetézné egy az előre hozott választások miatt kialakult bizalmi válság. Hiszen – mint ahogy Boros Bánk emlékeztet – Izlandon is az előre hozott választásoktól remélik a helyzet normalizálódását, illetve az Egyesült Államokban sem okozott fennakadást és bizalmi válságot az elnökválasztás. Pedig onnan indult maga a pénzügyi krízis is – teszi hozzá a politológus. Magyarországon éppen az a gond, hogy a baloldali kormányzatnak nincsen hitele, és nem élvez sem hazai, sem nemzetközi bizalmat, s éppen emiatt lenne szükség az idő előtti voksolásra – jelentette ki Boros Bánk, mert a kialakult nehéz helyzetet csak egy új, erős társadalmi felhatalmazással bíró kormány képes hatékonyan kezelni.

Már nincs Gyurcsánynál a piros ász

„Gyurcsány Ferencnek be kellene látnia, még akkor sem szerezhetne széles körű társadalmi és politikai támogatást, ha az eddigiekkel ellentétben végre valódi, átgondolt programmal rendelkezne, hiszen ennek esélyét legkésőbb 2006 őszén eljátszotta. Valódi konszenzusra tehát már csak akkor lenne lehetőség, ha egy új országgyűlés és egy új kormány állna fel, amely ténylegesen élvezné a választók bizalmát. Egy előre hozott választás utáni helyzetben az MSZP bebizonyíthatná, hogy akár ellenzékben is képes az általa oly sokat hangoztatott összefogásra az ország érdekében, és nem csupán a hatalom megtartása motiválja” – mondta Boros Bánk. Ugyanis nagyon jól hangzik Gyurcsány „fogjunk össze mindenkivel” kijelentése, ám az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy ténylegesen „képtelen összefogni bárkivel is, mindig a saját útját járja”. Az adó- és önkormányzati reform is csak egy kommunikációs trükk. Boros Bánk ezt azzal indokolja, hogy ezek a mélyreható változtatások sok időt és magas költségeket igényelnek, így a jelenlegi válságnak semmiképpen sem lehet hatékony rövid távú ellenszere.

Válságkezelés: üres a szerszámos láda

Az átalakítások hangoztatása kommunikációs szempontból talán kifizetődő lehet, ám „erre a konkrét válságra, azaz a 2009-es évre nem adnak megoldást”. Végül a miniszterelnök ma kijelentette, ugyanazt tudja mondani, mint őszödi beszédében, amely felveti a kérdést, vajon az elmúlt három évben mit csinált a kormány – utalt Boros Bánk a 2006 óta eltelt időszakra.