Handelsblatt (handelsblatt.com)
A düsseldorfi gazdasági napilapban Stefan Menzel A forintot lélegzet-visszafojtva figyelik a szakértők címmel elemzi a magyar fizetőeszköz hullámzásának okait. Magyarország azon kelet- és közép-európai országok közé tartozik, melyet a leginkább megviselt a pénzügyi és gazdasági válság. Ez leginkább az ország fizetőeszközének árfolyammozgásából olvasható ki. A forint jelenleg nem az ideges befektetők valutája, sokan abból indulnak ki, hogy a fizetőeszköz értéke tovább fog zuhanni. Ezért számos befektető kivonja pénzét a forintból. Késő nyár óta a forint értékének majdnem a negyedét elvesztette, ebből csak az idén 15 százalékot, kedden pedig átlépte a lélektaninak számító, 300 forintos határt. Számos szakértő szerint ez még nem a mélypont – olvasható a Handelsblatt című lapban. „Még további tízszázalékos leértékelődés jöhet” – vélekedik Ulrich Leuchtmann, a frankfurti Commerzbank valutaszakértője. Szerinte a nemzeti bank az elmúlt hetekben túl gyorsan csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy a szenvedő gazdaságot némileg felpörgesse, ami felgyorsította a leértékelést, és elzavarta a külföldi befektetőket az országból. A magyarországi vezetés kutyaszorítóba került: csak a kamatláb emelésével volt lehetséges a nemzeti banknak, hogy kitörjön a leértékelés és a tőkemenekülés ördögi köréből. Gazdaságilag ugyanakkor az országnak szüksége van a kamatcsökkentésre, mert a gazdaság zsugorodik. Az állam képtelen arra, hogy a konjunktúra motorja legyen, mert a Nemzetközi Valutaalappal (IWF) kötött megállapodás rendkívüli takarékosságra kényszeríti – számol be a lap. Az országot a fenyegető államcsődtől a 20 milliárd eurós IWF- és EU-csomag mentette meg. Ha tovább gyengül a forint, akkor Magyarországnak még több pénzt kell fordítani a külföldi államadósság finanszírozására – ez a pénz azonban belföldön hiányzik, hogy felpörgesse a gazdaságot. Tekintettel a hullámzó valutára, a nemzetközi vállalatoknak rendkívül nehéz az országban üzleteket kötniük. „Az egész ügy egyre kiszámíthatatlanabbá válik” – nyilatkozta Michael Müller, a Magyarországon igen aktív bécsi ingatlanfejlesztő. Ugyan létezik biztosítási lehetőség a forint számára, de igen drága. Tekintettel a recesszióban csökkenő haszonsávokra, alig marad valami a valutabiztosításra. Rövid távon a magyar valuta kilátásai egyáltalán nem rózsásak, még akkor sem, ha a forint jelenleg a gyógyulás útjára lépett – írja a lap. Szívósan tartja magát a pénzpiacokon az a híresztelés, miszerint a nemzeti bank beavatkozásával kívánja megállítani a forint zuhanását. Ráadásul a tőzsdék most némileg optimistábbak, amiből a cseh korona és a lengyel zloty is profitál, melyek az elmúlt hetekben szintén jelentősen vesztették értékükből. Merész befektetők legfeljebb a forint hosszú távú megerősödésében bízhatnak. Néhány devizaszakértő, mint Wolfgang Ernst, a Raiffeisen-csoport munkatársa éves távlatban már optimista. Ők abban bíznak, hogy a gazdasági helyzet nyártól már stabilizálódhat, akkor pedig a jelenlegi forintárfolyam kitűnő vételnek bizonyulhat.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michael Hanfeld Miért nem találták meg soha dr. Halált? című cikkében foglalkozik a politikummá emelkedett Aribert Heim-üggyel. A The New York Times és a ZDF (a német közszolgálati televízió második csatornája) nyomozása szerint a leginkább keresett háborús bűnös, aki 1941-től a mauthauseni koncentrációs tábor orvosaként foglyok százainak bestiális megkínzásáért és haláláért felelős, már 1992. augusztus 10-én Kairóban elhunyt. Ez azonban kérdéseket vet fel, s számos vádaskodást vont maga után. Miért nem találták meg Heimet? Miként élhetett a második világháború végétől egészen 1962 szeptemberéig zavartalanul Németországban, előbb a hesseni Friedbergben, majd Baden-Badenben? Mit tettek a német és osztrák bűnüldözők az elfogása érdekében? A ZDF által a hét végén bemutatott „Most Wanted Nazi” film szerzőpárosa, Souad Mekhennet és Elmar Theveßen, akik elindították a történetet, megállapították, hogy az ötvenes években az osztrák kiadatási eljárás a német szervek tétlensége miatt kudarcot vallott. „Németországban nem nyomoztak Heim után, csak az osztrákok foglalkoztak vele” – hangzik a dokumentációban. 1962 őszén aktivizálódott a német rendőrség, hogy végrehajtsák az osztrák letartóztatási parancsot, de a hírhedt orvost nyilvánvalóan figyelmeztették, így órákkal a letartóztatása előtt el tudott menekülni a lakásáról. Ezt követően változott a szereposztás, a Németországból történő szökést követően az osztrákok teljesen tétlenné váltak. A németek ezt követően keményen dolgoztak Heim elfogásán. Az egyiptomi főváros – ahol Aribert Heim évtizedekig lakott – „csodálatos hely a nácik számára” – fogalmazott Efraim Zuroff –, „egy paradicsom, majdnem olyan, mint Ausztria.” Ezzel Zuroff többek között arra a körülményre utalt, hogy a baden-württembergi bűnügyi hivatal már 2004 óta külön nyomozót foglalkoztatott az ügyben, míg Ausztria csak tavaly tűzött ki Heim elfogásáért 50 000 eurót. Ráadásul Klagenfurtban – nyilvánvalóan az osztrák igazságszolgáltatástól nem zavartatva – él a 95 esztendős Milivoj Asner, aki a horvát usztasa rezsim alatt súlyos bűnöket követett el. Ausztria megtagadta, hogy kiadja Horvátországnak, arra hivatkozva: az illető tárgyalásképtelen.
origo.hu
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást
