Mi lesz a forinttal?

A Handelsblatt elemzése szerint a forint további gyengülése valószínű. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ismerteti az Aribert Heim hollétével kapcsolatos németországi vitát.

2009. 02. 09. 9:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A düsseldorfi gazdasági napilapban Stefan Menzel A forintot lélegzet-visszafojtva figyelik a szakértők címmel elemzi a magyar fizetőeszköz hullámzásának okait. Magyarország azon kelet- és közép-európai országok közé tartozik, melyet a leginkább megviselt a pénzügyi és gazdasági válság. Ez leginkább az ország fizetőeszközének árfolyammozgásából olvasható ki. A forint jelenleg nem az ideges befektetők valutája, sokan abból indulnak ki, hogy a fizetőeszköz értéke tovább fog zuhanni. Ezért számos befektető kivonja pénzét a forintból. Késő nyár óta a forint értékének majdnem a negyedét elvesztette, ebből csak az idén 15 százalékot, kedden pedig átlépte a lélektaninak számító, 300 forintos határt. Számos szakértő szerint ez még nem a mélypont – olvasható a Handelsblatt című lapban. „Még további tízszázalékos leértékelődés jöhet” – vélekedik Ulrich Leuchtmann, a frankfurti Commerzbank valutaszakértője. Szerinte a nemzeti bank az elmúlt hetekben túl gyorsan csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy a szenvedő gazdaságot némileg felpörgesse, ami felgyorsította a leértékelést, és elzavarta a külföldi befektetőket az országból. A magyarországi vezetés kutyaszorítóba került: csak a kamatláb emelésével volt lehetséges a nemzeti banknak, hogy kitörjön a leértékelés és a tőkemenekülés ördögi köréből. Gazdaságilag ugyanakkor az országnak szüksége van a kamatcsökkentésre, mert a gazdaság zsugorodik. Az állam képtelen arra, hogy a konjunktúra motorja legyen, mert a Nemzetközi Valutaalappal (IWF) kötött megállapodás rendkívüli takarékosságra kényszeríti – számol be a lap. Az országot a fenyegető államcsődtől a 20 milliárd eurós IWF- és EU-csomag mentette meg. Ha tovább gyengül a forint, akkor Magyarországnak még több pénzt kell fordítani a külföldi államadósság finanszírozására – ez a pénz azonban belföldön hiányzik, hogy felpörgesse a gazdaságot. Tekintettel a hullámzó valutára, a nemzetközi vállalatoknak rendkívül nehéz az országban üzleteket kötniük. „Az egész ügy egyre kiszámíthatatlanabbá válik” – nyilatkozta Michael Müller, a Magyarországon igen aktív bécsi ingatlanfejlesztő. Ugyan létezik biztosítási lehetőség a forint számára, de igen drága. Tekintettel a recesszióban csökkenő haszonsávokra, alig marad valami a valutabiztosításra. Rövid távon a magyar valuta kilátásai egyáltalán nem rózsásak, még akkor sem, ha a forint jelenleg a gyógyulás útjára lépett – írja a lap. Szívósan tartja magát a pénzpiacokon az a híresztelés, miszerint a nemzeti bank beavatkozásával kívánja megállítani a forint zuhanását. Ráadásul a tőzsdék most némileg optimistábbak, amiből a cseh korona és a lengyel zloty is profitál, melyek az elmúlt hetekben szintén jelentősen vesztették értékükből. Merész befektetők legfeljebb a forint hosszú távú megerősödésében bízhatnak. Néhány devizaszakértő, mint Wolfgang Ernst, a Raiffeisen-csoport munkatársa éves távlatban már optimista. Ők abban bíznak, hogy a gazdasági helyzet nyártól már stabilizálódhat, akkor pedig a jelenlegi forintárfolyam kitűnő vételnek bizonyulhat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Michael Hanfeld Miért nem találták meg soha dr. Halált? című cikkében foglalkozik a politikummá emelkedett Aribert Heim-üggyel. A The New York Times és a ZDF (a német közszolgálati televízió második csatornája) nyomozása szerint a leginkább keresett háborús bűnös, aki 1941-től a mauthauseni koncentrációs tábor orvosaként foglyok százainak bestiális megkínzásáért és haláláért felelős, már 1992. augusztus 10-én Kairóban elhunyt. Ez azonban kérdéseket vet fel, s számos vádaskodást vont maga után. Miért nem találták meg Heimet? Miként élhetett a második világháború végétől egészen 1962 szeptemberéig zavartalanul Németországban, előbb a hesseni Friedbergben, majd Baden-Badenben? Mit tettek a német és osztrák bűnüldözők az elfogása érdekében? A ZDF által a hét végén bemutatott „Most Wanted Nazi” film szerzőpárosa, Souad Mekhennet és Elmar Theveßen, akik elindították a történetet, megállapították, hogy az ötvenes években az osztrák kiadatási eljárás a német szervek tétlensége miatt kudarcot vallott. „Németországban nem nyomoztak Heim után, csak az osztrákok foglalkoztak vele” – hangzik a dokumentációban. 1962 őszén aktivizálódott a német rendőrség, hogy végrehajtsák az osztrák letartóztatási parancsot, de a hírhedt orvost nyilvánvalóan figyelmeztették, így órákkal a letartóztatása előtt el tudott menekülni a lakásáról. Ezt követően változott a szereposztás, a Németországból történő szökést követően az osztrákok teljesen tétlenné váltak. A németek ezt követően keményen dolgoztak Heim elfogásán. Az egyiptomi főváros – ahol Aribert Heim évtizedekig lakott – „csodálatos hely a nácik számára” – fogalmazott Efraim Zuroff –, „egy paradicsom, majdnem olyan, mint Ausztria.” Ezzel Zuroff többek között arra a körülményre utalt, hogy a baden-württembergi bűnügyi hivatal már 2004 óta külön nyomozót foglalkoztatott az ügyben, míg Ausztria csak tavaly tűzött ki Heim elfogásáért 50 000 eurót. Ráadásul Klagenfurtban – nyilvánvalóan az osztrák igazságszolgáltatástól nem zavartatva – él a 95 esztendős Milivoj Asner, aki a horvát usztasa rezsim alatt súlyos bűnöket követett el. Ausztria megtagadta, hogy kiadja Horvátországnak, arra hivatkozva: az illető tárgyalásképtelen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.