Legkésőbb a One-Eleven tanulmány bemutatásakor lett nyilvánvaló, hogy a Mercedes-Benz formatervezői nem egyszerűen a Vision tanulmányautót viszik szériába, de átvesznek egy jó adagot az alternatív hajtások úttörőjétől – a hetvenes években ez először Wankel, majd turbódízel motort jelentett, végül azért V8-as motorral búcsúztatták – a C111 tanulmánysorozattól. A Vision tanulmány megjelenését a C111 részleteivel ötvözve készült el a szériaváltozat, a Mercedes-AMG GT XX az első sajtófotókon a jellegzetes narancssárga színt viseli.

A fényszóró formája ferraris és hiányoznak belőle a manapság minden stuttgarti újdonságon látható háromágú csillag menetfények, helyette a harcsaszáj-légbeömlő pereme világít. A fényszórókban kapnak helyet a menetzajt kifelé sugárzó hangszórók. A tanulmánynál még a diffúzorba rejtett tripla hátsó lámpák feljebb költöztek és különböző feliratok megjelenítésére alkalmas kijelzőt (700 szabadon vezérelhető képpont) is tettek közéjük, ez szolgál töltés-visszajelzőként is. Mindent az alacsony légellenállásnak rendeltek alá, mert 300 km/órás sebességnél a teljesítmény 83 százaléka megy a menetellenállás legyőzésére, világújdonság az aktív aerodinamikai elemekkel rendelkező felni. Arra azért nem tudták rávenni magukat a fejlesztők, hogy lemondjanak a külső tükrökről… Az autó 1360 lóerőt meghaladó rendszerteljesítménye egyébként 360 km/óra feletti csúcssebességre jó az F1-ből ellesett aerodinamikai trükkök jóvoltából, például olyan megoldásokkal növelik a leszorítóerőt, ami nem növeli a légellenállást. A széles, nagy teljesítményű abroncsok ellenére sikerült Cw 0,198-as légellenállási tényezőt elérni.

Itt debütálnak a Mercedes-Benz leányvállalat YASA által fejlesztett axiális fluxusú villanymotorok, amelyek kis helyigényűek (az első hajtómotor 9 cm széles, a hátsók egyenként 8 cm-esek), széles használható fordulatszám-tartománnyal rendelkeznek. A hajtómotor olajhűtésű, a motorra épített inverter vízhűtésű. Alapvetően a hátsó villanymotorok hajtanak, az első akkor aktivizálódik, ha szükség van az extra tapadásra, illetve fékenergia-visszatermelésnél, egyébként tengelykapcsolóval leválasztják a kerekekről. A berlini Marienfelde üzemben készítik a hajtómotorokat, a mintegy 100 lépésből álló folyamatból 35 világújdonságnak számít, több mint 30 szabadalommal védte le ezeket a Mercedes-Benz.