Alig több mint két hónapja történt, hogy a New Yorkot New Jerseytől elválasztó Hudson folyón bámulatos ügyességgel hajtott végre kényszerleszállást egy utasszállító repülőgép. Röviddel a felszállás után ugyanis madárrajjal ütközött, amely miatt mindkét hajtómű felmondta a szolgálatot. Az esetet csodaként emlegetik, hiszen mindenkit sikerült kimenteni, pedig akár tragédia is történhetett volna. A madarak jelentik ugyanis az egyik legnagyobb veszélyt a fel-és leszálló repülőgépek számára, ezért a repülőtereken több módszerrel próbálnak védekezni ellenük, ez alól természetesen Ferihegy sem kivétel.
Nem eszközök, hanem munkatársak
Az egyik kifutópálya mellett találkozunk Őri Józseffel, a repülőtér vadvédelmi refrensével. Kisvártatva megérkezik kollégája, Krekács Zoltán is, egyik munkatársával: a Szelíd névre hallgató sólyommal. Ferihegy ugyanis a világon azon kevés repülőterek egyike, ahol ragadozó madarak is segítenek a védekezésben. Szelíd mellett még egy sólyom, egy héja és egy kutya is teljesít szolgálatot. De ők nem eszközözök, hanem munkatársak – hangsúlyozza a solymász.
Bár a ferihegyi ragadozó madarak alapvető feladata – hogy elüldözzék a többi madarat – a természetükhöz egyébként is közel áll, mégis hosszú idő szükséges a felkészítésükhöz, és bizonyos szabályokat is be kell tartani – mondta el Őri József. Ha a repülő egy bizonyos távolságon belül van, nem indítható el a sólyom, hiszen ő is komoly veszélybe kerülne. A munkát az időjárási körülmények is nehezíthetik, az eső és a hó például ront a látási viszonyokon.
A legfontosab feladat a megelőzés – hangsúlyozza Őri. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hatalmas, 1200 hektár nagyságú területet folyamatosan figyelni kell, és azonnal elriasztani azokat a madárcsapatokat, amelyek túl közel merészkednek. A szakemberek az évek során megszerzett tudásuk és tapasztalatuk alapján persze pontosan tudják, hogy az egyes évszakoknak melyek a jellemző madarai. A légitársaságokkal folyamatos kapcsolatban vannak, így időben tudják őket értesíteni, ha komolyabb madárveszélyt tapasztalnak.
A sólymok valódi „műszerek”, a betanításuk azonban aprólékos és lépcsőzetes munka, amelyből egyetlen fokot sem lehet kihagyni – kapcsolódik be a beszélgetésbe Krekács Zoltán, solymász. Mint mondta, az egyik legfontosabb lecke, hogy a sólyom visszajöjjön, és hogy a gazdája maga mellett tudja tartani, ha szükséges. „Az úgynevezett kézből nevelt sólyommal – amelyet fióka korától ember nevel fel – könnyebb dolgozni, jobb kapcsolatot lehet vele kialakítani, többet és szívesebben repül, ellentétben azzal, amelyet a szülei nevelnek fel, és csak később kerül emberhez” – fejti ki a szakember.
Szelíd közben tesz számunkra egy tiszteletkört, tollának jellegzetes mintája igazán lenyűgöző és méltóságteljes látványt nyújt. Meg is kapja érte a jutalomfalatot, ám a solymász közben elmagyarázza: ez kivételes eset, munka nélkül ugyanis nem kaphat jutalmat, mert ellustulhat.
Több pilléren a védekezőrendszer
Szelíd nem egyedül érkezett, az autóban ott várakozik társa, a másik sólyom, és „besegítő munkatársuk”, egy héja, amely hangos rikácsolással próbálja magára terelni a figyelmet. Ők hárman, felváltva őrzik a Ferihegyi repülőtér légterének védelmét. A munkának vannak általános részei – például a folyamatos járőrözés -, de persze gyakran kapnak riasztást is, amikor azonnal be kell avatkozni. Ehhez kell a solymász nagy tapasztalata. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, és melyik madarat indítjuk el, ez mindig a helyzettől függ – emeli ki a szakember.
A sólymok egyébként nem túl régi „alkalmazottai” a repülőtérnek, az első kísérletek 2004-ben történtek, és csak 2007 óta vált általánossá „bevetésük”. Van még egy négylábú társuk is, Maggie, a kutya, amely főként a ragadozó madarak ellen hatékony, hiszen a sólymok és a héja azokat nem zavarja el.
Rajtuk kívül persze több eszközt is használnak a madarak ellen. Az egyik legáltalánosabb a hangágyú, amely a ragadozó madarak vészhangjait hallatja, így riasztja el a szárnyasokat. Ám ez csak az átvonuló rajok esetén hatásos, a repülőtéren élők egy idő után megszokják a hangját, és „fülük botját sem mozdítják” miatta. Egy másik módszer az áttelepítés. Ilyenkor nemcsak a madarak fészkeit, de a táplálékuknak szolgáló pockokat is eltávolítják, így próbálják elérni, hogy a szárnyasoknak semmi okuk ne legyen még csak meg sem közelíteni a kifutópályák területét.
Budapest az elsők között
A Ferihegyi repülőtér különlegessége, hogy sok a füves terület, ezért rengeteg különféle állat él itt – magyarázza Szollár Domokos, szóvivő. Mint mondta, például a londoni Heathrow repülőtér területe közel ugyanekkora, ám azt teljesen lebetonozták. Ferihegy zöld mezőit azonban benépesítik a kisemlősök, amelyek a ragadozó madarak kedvelt táplálékai.
Egy 1,5 kilogramm súlyú madár már komoly mechanikai problémát okoz, ha bekerül a repülőgép hajtóművébe – mondja a szóvivő. A varjúcsont például olyan kemény, mint az acél, így könnyen tönkreteszi a hajtómű lapátjait. De az is gond, hogy a tetemek rátapadnak a belső burokra, így megváltoztatják a levegő áramlását, emiatt akár ki is gyulladhat a motor.
A sólymok és a kutya munkája látványosan hatékony: míg 2006-ban 43 madárral való ütközés történt Ferihegyen, addig tavaly csak mindössze 14, amely az összesen 124 ezer le- és felszálláshoz képest elenyészően kevés – fejtette ki Szollár. Alkalmazásuk ráadásul nem kerül többe évi 5-6 millió forinttál; ahhoz képest, hogy egy tönkrement hajtómű cseréje milyen csillagászati költségekkel jár, igazán megéri őket alkalmazni.
Ferihegy egyébként az elsők között vette igénybe a sólymok segítségét, a legtöbb európai országban csak próbálkoznak vele – emelte ki a szóvivő. Budapesten kívül Torinóban, Pozsonyban és Amszterdamban alkalmaznak sólymokat a madarak elleni védekezésül.
origo.hu
Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó
