Annalena Baerbock több szeretne lenni, mint ülésvezető

Annalena Baerbock, Németország volt külügyminisztere várhatóan ma hivatalosan is az ENSZ Közgyűlésének új elnöke lesz. A tisztség, amely formálisan az Egyesült Nemzetek legmagasabb protokolláris pozíciója, eddig főként ceremoniális szerepet töltött be. Baerbock azonban világossá tette: ő nem csak egy „üléselnök” szeretne lenni.

Annalena Baerbock, Németország volt külügyminisztere az ENSZ elnökjelölti meghallgatásán Fotó: Selcuk Acar Forrás: Anadolu/AFP

„Ez nem a kétségbeesés pillanata” – fogalmazott.

Reformok és kihívások

Baerbock célja, hogy a világszervezet jelenlegi válságát reformok beindítására használja fel. Az ENSZ évek óta súlyos politikai és pénzügyi nyomás alatt áll, különösen azóta, hogy Donald Trump csökkentette az Egyesült Államok hozzájárulását, és kivonta az országot több ENSZ-hez kapcsolódó szervezetből, például a WHO-ból, az emberi jogi tanácsból és a klímaegyezményből.

Baerbock hangsúlyozta: „A párhuzamos struktúrák felszámolására, az átláthatóság és a hatékonyság növelésére van szükség.”

Szerinte ez „kemény munka, de elengedhetetlen”. Egy másik kiemelt feladata a következő ENSZ-főtitkár kiválasztása lesz – António Guterres mandátuma 2026 végéig tart. Még soha nem állt nő a világszervezet élén, amit Baerbock szeretne megváltoztatni. Emellett fontosnak tartja, hogy a tagállamok, kicsik és nagyok egyaránt, transzparensen részt vehessenek a döntéshozatalban.

„Nyitott füllel és ajtóval fogok minden tagállamhoz fordulni” – ígérte.

Annalena Baerbock, Németország volt külügyminisztere, miután jelölték az ENSZ Közgyűlésének (ENSZ-GA) 80. ülésszakának elnöki posztjára (Fotó: Anadolu/AFP/ Selcuk Acar)

Kritikák és politikai feszültségek

A korábbi botrányairól is jól ismert Baerbock hozzáállása nem aratott osztatlan sikert. Májusi meghallgatásán több ország – köztük Szerbia és Belarusz – kritizálta, mert külügyminiszterként túlságosan megosztó személyiségnek tartják.

Oroszország különösen élesen támadta: a helyettes nagykövet, Dmitrij Poljanszkij elfogultsággal és diplomáciai érzék hiányával vádolta meg, sőt egy korábban cáfolt állítást is megismételt, miszerint Baerbock „büszke lenne SS-tag nagyapjára”.

Nem kizárt, hogy Oroszország a szokásos akklamáció helyett titkos szavazást kezdeményez, ami ritka – legutóbb 2020-ban fordult elő, amikor a török Volkan Bozkirt választották meg, örmény kezdeményezésre.

Még titkos szavazás esetén is szinte biztosra vehető Baerbock megválasztása, mivel ehhez elegendő az egyszerű többség. Ugyanakkor az is kiderülne, hány ország nem támogatja őt – még ha névtelenül is.

Érdekesség, hogy Berlinben is akadt kritika: eredetileg Helga Schmid, egy tapasztalt diplomata lett volna a német jelölt, aki már több megbeszélést is folytatott New Yorkban. Baerbock azonban a választások után maga jelentkezett a pozícióra, és Olaf Scholz akkori kancellár, valamint utódja, Friedrich Merz is rábólintott.

Baerbock hivatalosan szeptemberben veszi át az ENSZ Közgyűlés elnöki tisztségét – ő lesz a pozíció ötödik női betöltője az ENSZ 80 éves történetében.

Baerbock minisztersége alatt botrányt botrányra halmozott

Korábban súlyos vízum- és letelepedési botrányról érkezett hír Annalena Baerbock külügyminisztériumába.

Das Auswärtige Amt von Annalena #Baerbock („#Grüne“) hat in mindestens zwei Dutzend Fällen Visa für ungültige Pässe aus #Afghanistan erteilt. Jetzt weitet sich der Skandal aus: Es gab offenbar frühzeitig Hinweise seitens der Bundespolizei, dass die vermeintlichen… pic.twitter.com/jPJALmOVLY

— Deutschland Kurier (@Deu_Kurier) July 6, 2024

Plágiumbotrányba is keveredett, máshol pedig kifütyülték a hivatali ideje alatt rendkívül népszerűtlen német külügyminisztert.

Der Besuch in Nürnberg war eine absolute Katastrophe für die Außenministerin #Baerbock.
Baerbock wurde ausgebuht und beschimpft. Und das nicht nur von den sogenannten Rechten...
Ein Skandal wie man ihn sich besser nicht vorstellen kann.
Hier seht ihr die Wahrheit, wie ihr sie… pic.twitter.com/u4qmNxxhp3

— Lexa 🇩🇪 (@rebew_lexa) May 27, 2024

Az új szír vezető nem fogott vele kezet, de Kína haragját is kivívta a német tárcavezető, amikor diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, amikor arról beszélt, hogy a német kormány támogatja Ukrajnát. A német diplomácia korábbi vezetője egy alkalommal azt mondta, hogy egy év alatt 560 napot dolgozik, a müncheni biztonsági konferencián pedig kijelentette, hogy 360 fokos fordulatot vár Vlagyimir Putyintól.

Das letzte Jahr war ein besonders Jahr, es hatte 560 Tage. Baerbock in Kiew. 🤦‍♂️

Hinweis an Grüne und ihre Wähler: Ein Jahr hat 365Tage(Gemeinjahr) oder 366Tage(Schaltjahr), alle 4Jahre. Warum? Die Erde braucht mehr als 365Tage, um einmal um die Sonne zu wandern, ca. einen ¼Tag. pic.twitter.com/8ocH8ImUeR

— Zentrale Ermittlungsstelle (@ZentraleV) September 11, 2023

Borítókép: Annalena Baerbock, Németország volt külügyminisztere az ENSZ elnökjelölti meghallgatásán (Fotó: Anadolu/AFP/Selcuk Acar)