A hírek szerint több német nagykövetség és konzulátus is érintett a botrányban. A legtöbb beutazó állítólag később menedékjogot kért Németországban. Nemrég derült ki, hogy a német szövetségi külügyminisztérium tisztviselői ellen több mint egy éve folyik nyomozás, a gyanú szerint állítólag utasították a pakisztáni Iszlámábádban működő német konzulátus munkatársait, hogy adjanak ki vízumot Németországba egy Mohammad G. nevű férfinak – annak tudatában, hogy az útlevele hamis volt. A vonatkozó jelentés szerint a Szövetségi Külügyminisztérium több afgán esetében figyelmen kívül hagyta a szövetségi rendőrség figyelmeztetéseit – írja a Tűzfalcsoport.
A berlini és a cottbusi ügyészség jelenleg is vizsgálja azokat a vádakat, amelyek szerint a hivatal több munkatársa is törvényt sértett
Berlini és cottbusi ügyészek nyomoznak a Szövetségi Külügyminisztérium több munkatársa ellen. A gyanú szerint ők utasították a német nagykövetségek és konzulátusok alkalmazottait, hogy engedélyezzék a hiányos vagy nyilvánvalóan hamisított dokumentumokkal rendelkező kérelmezők beutazását Németországba.
A külügyminisztérium először nem volt hajlandó kommentálni a vizsgálatokat, de egy szóvivője később bejelentette, hogy a tárca három vizsgálatról tud. Az ismert egyedi esetekre szervezési intézkedésekkel reagáltak.
A Bild legalább húsz további, afgán állampolgároknak kiadott, rendkívül problémás vízumról szerzett tudomást, amelyek ügyészi vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Ezek állítólag olyan, az úti okmányokban található vízummatricákról szólnak, amelyeket nem a tulajdonos személyesen igényelt és vett át.
Mit tud a külügyminiszter a vizsgálatokról? Andrea Lindholz, Friedrich Merz pártelnök helyettese a CDU/CSU parlamenti frakció élén egyértelműen fogalmaz, a Bildnek azt nyilatkozta, hogy:
Komoly a gyanú, hogy a Szövetségi Külügyminisztérium munkatársai bűncselekményeket követhettek el.
A vízumkiadásnál a biztonságnak „elsőbbséget kell élveznie”. Lindholz azt tanácsolja a szövetségi kormánynak, hogy aktívan és nyíltan kommunikáljon a vízumbotrányban. A szövetségi belügyminisztertől szerdán a belügyi bizottságban egy szó sem hangzott el. „Baerbock asszony sem hallgathat egyszerűen erről.”
Mohammad Ali G. ügye
Az egész vízumbotrány Mohammad Ali G. ügyével kezdődött. Az ő ügyében a Szövetségi Külügyminisztérium jogi osztálya összeveszett az iszlámábádi (Pakisztán) vízumhivatallal, mert a helyi tisztviselők megtagadták az állítólag Afganisztánból elmenekült férfitól a Németországba való beutazáshoz szükséges vízumot.
Az ügyet kutatva a Bild rábukkant egy utasításra, amelyet a jogi osztály adott a pakisztáni vízumközpontnak, hogy Mohammad Ali G.-t engedjék be Németországba. Ebben ez állt: „Valójában nincs kétség a kérelmező személyazonosságát illetően (…), hamis útlevél vagy sem (…)”.
Vízumcsalás Bejrútban is
Libanonban állítólag szintén több százan használtak hamisított dokumentumokat, hogy megkapják a hőn áhított vízumot Németországba. Mindezt a patinás Goethe Intézet két csalója tette lehetővé, akik kijátszották a családegyesítésre vonatkozó szabályokat.
Ehhez a kérelmezőknek más dokumentumokkal együtt nyelvvizsga-bizonyítványt kell benyújtaniuk a német vízumközpontokba. Ezt a bizonyítványt a német külügy által pénzügyileg támogatott Goethe Intézet állítja ki – de a libanoni fővárosban, Bejrútban 449 esetben hamisították meg ezt a dokumentumot.
Ez egészen addig működött, amíg a libanoni német nagykövetség vízumközpontjának egy figyelmes munkatársa észre nem vette a „bakit”: a kérelmező nyelvtudása sokkal rosszabb volt, mint amit a bizonyítvány mutatott.
A Szövetségi Külügyminisztérium megerősítette a Frankfurter Allgeimeine Zeitungnak:
A bejrúti nagykövetség figyelmes munkatársainak köszönhetjük, hogy a bejrúti Goethe Intézetben a nyelvvizsga-bizonyítványok kiadásával kapcsolatos csalási eseteket sikerült leleplezni.
A csalókat azóta elbocsátották – ellenük okirat-hamisítás miatt folyik nyomozás.
Mi történt a pályázókkal? Mindazoktól, akik még nem utaztak Németországba, visszavonták a vízumot, és megtiltották a belépést az országba. Azonban állítólag mintegy kétszáz libanoni már az országban tartózkodik a megvásárolt vízummal. Hogy mi lesz velük, egyelőre nem tudni: a bevándorlási hatóságok visszavonhatják a tartózkodási engedélyüket – vagy Németországban letehetik a nyelvvizsgát.
Borítókép: Annalena Baerbock német külügyminiszter a Nászer Burita marokkói külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Berlinben 2024. június 28-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
