A szavazócédulákat is ellopták

A Die Presse beszámol Faymann kampányízű brüsszeli látogatásáról, melynek középpontjában a bűnügyi turizmus megállítása állt. A Die Welt tudósít a hamburgi SPD belső küzdelmeiről.

2009. 05. 28. 7:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív német napilapban Insa Gall és Per Hinrichs A hamburgi SPD-ben új sárdobálás kezdődött című cikkében foglalkozik a máig lezáratlan, úgynevezett szavazatlopási ügy legfrissebb fejleményeivel. Az ügy egyre inkább a két hamburgi tartományi SPD-politikus, Mathias Petersen és utóda, Ingo Egloff párbajává vált. Egloff a lapban támadta Petersent, mondván, tudatosan és hamisan vádolta Bülent Ciftlik SPD-szóvivőt a lopással. A kiindulópont a Der Spiegelben megjelent írás volt, melyben Ciftliket közvetve kapcsolatba hozták a 2007-es, a főpolgármester-jelöltségről rendezett körkérdésben eltűnt közel 1000 szavazattal. A magazin az államügyészség aktái alapján arról számolt be, hogy Ciftlik ellentmondásosan nyilatkozott arról, mikor tartózkodott a választás előtti napon a pártközpontban. Petersen egy interjúban kijelentette, hiba volt, hogy nem hozták nyilvánosságra az üggyel kapcsolatos belső pártjelentést. Legalább most ideje lenne, hogy a pártelnökség mindenki számára elérhetővé tegye az aktákat. A színtiszta igazságnak kell végre napvilágra kerülnie, hogy az SPD ismét megbékélhessen. Egloff éles szavakkal válaszolt a nyilatkozatokra: „Oktalan dolog, ha olyan dolgokat, melyekről talán az aktákba történő betekintéssel értesült valaki, továbbadja az újságoknak, hogy azt a látszatot keltse, valaki szóba jöhet” – fogalmazott Egloff a lapnak. Nincs alapja a Ciftlik elleni vádaknak – hangsúlyozta Egloff. Az ellopott közel ezer szavazat Petersen pártelnökségébe került. Sem az államügyészség, sem a Hans-Jürgen Grambow vezette párton belüli vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt. Egloff bejelentette, hogy a pártelnökség ismételten tárgyal arról, hogy az úgynevezett Grambow-jelentést – mely már lényegében kiszivárgott – nyilvánosságra hozza. A szerzők számára érthetetlen, hogy a 17 oldalas iratot miért tartották eddig titokban, hiszen az nem tartalmaz sem neveket, sem a gyanút alátámasztó momentumokat. A jelentés esszenciája, hogy a választási urnát nem tárolták biztonságos körülmények között, s a pártközpont nem volt alkalmas a levélben történő voksolás lebonyolítására. A bizottság egyúttal megállapította, hogy összesen 25 személy rendelkezett kulccsal a pártközpont második emeletéhez, ahol az urnát őrizték. A jelentés szerint a 959 hiányzó szavazat csütörtök és vasárnap között tűnt el, s az elkövető csak egy belsős lehetett. „A vizsgálóbizottság kizárja, hogy a lopás a helyi viszonyok ismerete nélkül történt volna” – áll az anyagban.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Regina Pöll Faymann, tűz és az uniós szabadságok című cikkében ismerteti a bécsi kancellár brüsszeli útjának eredményeit. A kezdet sem volt valami rózsás. Alig lépett be Werner Faymann kancellár a bizottság épületébe, felhangzott a tűzriadó. Faymann ezért Barrosóval nem a Berlaymont-épület éttermében találkozott, hanem azon kívül. „Nagyon rugalmas volt” – dicsérte Barroso Faymannt a spontán helyszínváltoztatásért. Faymann kihasználta a lehetőséget, hogy az elnökkel azokat a témákat vegye terítékre, melyek meghatározzák az osztrák EP-választási kampányt. Mindenekelőtt az uniós határok jobb ellenőrzését követelte a kancellár, az illegális bevándorlás és a „bűnügyi turizmus” korlátozását. A bizottság elnöke hangsúlyozta, a schengeni rendszer – azaz a nyitott belső határok, a szigorított külső ellenőrzés – Ausztria számára is előnyös. Azonban Faymann nem volt ennyire elégedett: mint azt újságírók előtt hangsúlyozta, a jövőben igen alaposan meg kell vizsgálni, hogy valóban növekszik-e a Romániából Ausztriába irányuló bűnügyi turizmus. A nagyobb biztonságért folytatott közös európai harcban, melyben Faymann Barrosót sürgette, Ausztriának nagyobb hozzájárulást kell nyújtani – fogalmazott a kancellár. Jelezte, mind személyi, mind pénzügyi hozzájárulásra kész. Faymann SPÖ-je az EU-választásokon ismét az első helyéért harcol, s a polgároknál a biztonsági témával szeretne még jó pontokat szerezni. A közvéleménykutatási adatok alapján most némileg lemaradt a néppárttól (ÖVP), mely az osztrák pártok közül jelenleg a második legnagyobb delegáció az unió parlamentjében. Ezért Faymann Brüsszelben személyes jelenlétével kívánt hangot adni igényeinek. De mit ígérhetett az osztrák szocialistának a portugál konzervatív bizottsági elnök? Barroso a biztonság kérdésénél megmaradt az általánosságok szintjén és annak hangsúlyozásánál, hogy az uniós tagállamoknak egyre erősebben kell együttműködnie. Sokkal több támogatást kapott Barroso Faymanntól. Az SPÖ-elnök jelezte, hogy a portugál politikus esetében elképzelhetőnek tartja a második elnökséget a brüsszeli bizottság élén. Ezzel szemben más országok vezető szociáldemokrata politikusai azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák Barroso újraválasztását, mint mondják, szociálisabb bizottsági elnököt szeretnének. Faymann számára nincs ellentmondás a kérdésben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.