Die Welt
A napilap Wowereitet a többség elvesztése fenyegeti című cikkében beszámol a berlini főpolgármester politikai túléléséért folytatott küzdelméről. Canan Bayram (SPD) kedden kilépett a pártjából és frakciójából és átült a zöldek frakciójába. Carl Wechselberg, a Baloldali Párt pénzügyi szakembere szintén elhagyta pártját és függetlenként ténykedik tovább. Ezzel elolvadt a vörös–vörös koalíció többsége a berlini képviselőházban. Eddig az SPD és Baloldalí Párt koalíciója 76 képviselővel rendelkezett, míg a CDU, a zöldek és az FDP ellenzék 73-mal. Az átüléssel és a kilépéssel most kialakult egy 74:74 képviselős patthelyzet, amennyiben Wechselberg ígéretéhez híven pártonkívüli marad. Dilek Kolat, az SPD frakcióvezető-helyettese a lapnak nyilatkozva kijelentette, sajnálja Bayram lépését. Szerinte a nőpolitikai szóvivőjük döntése személyes okokra vezethető vissza. Nem volt előjele a döntésnek, hiszen nőpolitikai kérdésekben állandóan számíthatott a frakció támogatására. Ugyanakkor az elmúlt időszakban számos belső vita jellemezte a vörös–vörös koalíciót: például hogy az elnökségi pozíciók – a főváros közlekedési vállalatánál, vagy a befektetési banknál – betöltésénél milyen legyen a nők aránya. Wechselberg a számára elfogadhatatlan döntések között említette a lisszaboni szerződés elutasítását. Szerinte éppen úgy hibás a második konjunktúracsomag és a kormány örökösödési adóról szóló javaslatának elutasítása. A berlini Baloldaliaknak támogatni kellett volna, még akkor is, ha többet is el tudtak volna képzelni, fogalmazott Wechselberg. „Ha a Baloldaliak elveszítik képességüket, hogy megmagyarázzák azokat a kompromisszumokat, amelyeket meg kell kötniük, akkor az súlyos probléma” – fogalmazott a politológus.
Rheinische Post
A düsseldorfi napilap Merkel méltatja az NDK ellenállást című cikkében tudósít a kancellár látogatásáról a berlin-hohenschönhauseni Stasi-börtönben. „2009-ben különösen gondolnunk kell azokra, akik tanúságot tettek bátorságukról” – nyilatkozta a kancellár kedden. Merkel a polgárjogi aktivistákról szólt, de e csoportba sorolta NDK-ból politikai okokból menekülőket, vagy azokat, akik legalább megkísérelték az ország elhagyását. Merkel megkoszorúzta a kommunista hatalom áldozatainak emlékművét és elbeszélgetett a börtön foglyaival és diákokkal. Az emlékhely megmutatja, „milyen brutális módon bántalmazták az embereket” – fogalmazott a kancellár. Hohenschönhausenben a második világháború után a szovjetek egy internáló tábort építettek, s központi vizsgálati fogházukat is itt üzemeltették. 1951-ben átvette a kelet-német állambiztonsági minisztérium, és 1990-ig a legfontosabb vizsgálati börtöne volt. 1992-ben az egész épületet műemléki védelem alá helyezték, majd két évvel később emlékhellyé nyilvánították, mely évente a negyedmillió látogatót fogad. Merkelt a 63 éves Gilbert Furian vezette körbe, aki hét hónapig ült Hohenschönhausenben, mert olyan szövegeket írt, melyek a Stasi szemében rendszerellenesek voltak. „Minden alkalommal, ha itt csoportot vezetek, az elégedettség érzete kerít hatalmába, hogy nem sikerült nekik” – nyilatkozta. Az egykori Stasi-börtön egyfajta „gyógyszertár az NDK nosztalgia ellen”. Mindenki, aki meg kíván győződni arról, hogy az NDK a jogállamot lábbal tipró alakulat volt, annak ide kell jönnie – mondta Furian. Erwin Sellering (SPD) Mecklenburg-Előpomeránia miniszterelnöke a közelmúltban attól óvott, hogy az NDK-t mint a jogállamot lábbal tipró alakulatot elátkozzák. Ezzel a nyilatkozatával újraélesztette a kommunista örökségről zajló vitát. Knabe aggodalmának adott hangot, „hogy a politikán belül is szaporodnak azok a hangok, melyek ezt a diktatúrát a társtettesek, sőt az elkövetők szempontjából szemlélik”.
origo.hu
Orbán Viktor: Maratoni tárgyalással zárjuk a napot a világ legszebb Parlamentjében - fotók
