François Bayrou miniszterelnök kormánya elődjéhez hasonlóan bukással néz szembe. A szocialista párt bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi, miután meghiúsultak a tárgyalások Macron elnök vitatott nyugdíjreformjáról – összegzett a Breitbart.
Franciaország ismét politikai káoszba süllyedhet
2023 márciusában Élisabeth Borne akkori miniszterelnök a francia alkotmány 49.3. cikkelyére hivatkozva elsöpörte Macron elnök vitatott tervét, amely a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését irányozta elő a nemzetgyűlés szavazása nélkül. A lépést a populista jobboldal és a baloldali pártok egyaránt antidemokratikusnak és a munkásosztály elleni támadásnak minősítették, ami hónapokig tartó zavargásokhoz és szakszervezeti sztrájkokhoz vezetett, és súlyosan megrongálta az akkori kormány hitelességét, és belebukott nyugdíjreformba.
Utódja, Gabriel Attal, akit egykor Macron utódjának tartottak, egy teljes évet sem töltött hivatalában, és lemondásra kényszerült, miután Macron előre hozott parlamenti választásokat írt ki azt követően, hogy pártja vereséget szenvedett az Európai Parlamenti választásokon. Marine Le Pen pártja fölényes győzelmet aratott.
A francia parlament három részre szakadt, és egyik frakciónak sem volt egyértelmű mandátuma az ország kormányzására.
Macron megpróbálta áthidalni a szakadékot azzal, hogy kompromisszumos miniszterelnöknek a veterán republikánus politikust és volt eurokratikus brexit-tárgyalót, Michel Barniert kérte fel. Barnier azonban ahelyett, hogy tárgyalásokat folytatott volna a költségvetési válság és a nyugdíjkorhatár-törvény visszavonására irányuló követelésekről, ismét a 49.3. cikkelyhez fordult, hogy a nemzetgyűlés szavazása nélkül próbálja átnyomni a költségvetést.
Barnier végül szintén kudarcot vallott. Mindössze 90 napos hivatali ideje után Barnier helyét Macron szövetségese, a jelenlegi miniszterelnök François Bayrou vette át, aki most, alig hét hónappal a Hôtel Matignonba való beköltözése után, szintén bukás előtt áll.
Bayrou konklávéja
Mivel a nemzetgyűlés továbbra is látszólag kormányozhatatlan hárompárti megosztottságban van, Bayrou megpróbálta kiszervezni a vitatott kérdéseket, többek között egy „konklávé” létrehozásával, amelyben vállalkozók, szakszervezetek és mások vennének részt, hogy kompromisszumot próbáljanak elérni a nyugdíjreform kérdésében.
Bár ez lehetővé tette a kormány számára, hogy egy ideig elkerülje a vitákat, a tárgyalások kedden megszakadtak, ami valószínűleg arra kényszeríti a kormányt, hogy vagy újra megpróbálja a Borne/Barnier-módszert, vagy ténylegesen szavazásra bocsátja a nyugdíjkorhatár emelését a nemzetgyűlésben.
A parlament megosztottsága ellenére a Le Pen-pártiak és a baloldaliak konszenzusra jutottak a nyugdíjkorhatár emelésének visszavonásáról, ami azt jelenti, hogy a kormány valószínűleg elveszítené a szavazást. Macron és szövetségesei attól tartanak, hogy ez tovább nehezítené a kormány számára a brüsszeli követelményeknek megfelelő költségvetés elfogadását, és Franciaországnak EU-szankciókkal kellene számolnia.
