Kapu Tibor, az Axiom Space negyedik missziójának tagja, 45 évvel Farkas Bertalan történelmi űrrepülése után a második magyarként jutott ki a világűrbe. A magyar asztronauta a társaival együtt várhatóan 14 napot fog eltölteni a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) fedélzetén. Az űrben eltöltendő két hét alatt Kapu Tibor összesen 30 kísérletet, illetve megfigyelést végez, ami újabb fontos mérföldkőnek számít a magyar tudomány történetében.
Kapu Tibor tudományos űrprogramja a magyar orvostudományt is gazdagíthatja
Az Axiom-4 misszió személyzete harmincegy ország szaktudósai és tudományos intézményei által kidolgozott hatvan kísérletet fog összesen elvégezni. A küldetés tudományos programjának kidolgozásában igen jelentős aktivitással a magyar tudományos-kutatói közösség is részt vett.
Kapu Tibor kutatóűrhajósként több tudományterületet felölelő kísérleteket hajt végre, amelyek többek között a biológiai, az orvosi-élettani, a fizika és a műszaki tudományok területét érintik. A megfigyelések, illetve az elvégzendő kísérletek tárgyát és metódusát a HUNOR Magyar Űrhajós Programban részt vevő tudományos műhelyek dolgozták ki.
A HUNOR (Hungarian to Orbit) a 2021-ben elfogadott magyar űrstratégia részeként jött létre nemzeti kutatóűrhajós programként. A HUNOR-program keretében a magyar kutatóűrhajós hazai vonatkozású kísérleteket, magyar egyetemek, kutatócsoportok és cégek tudományos kezdeményezéseit valósítja meg a világűrben.
Az orvosi-élettani megfigyelések egyik kiemelt területe annak vizsgálata, hogy az emberi szervezet hogyan reagál a súlytalanság, helyesebb megfogalmazással a mikrogravitáció körülményeire.
Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a Semmelweis Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével összeállított, a TESH (Telemetry System of Space Health, Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért) projekthez kapcsolódó két olyan kísérlet is, ami az űrutazás során fellépő egészségügyi problémák közül a kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi zavarok jobb megértését célzó kísérletet dolgozott ki, és amelyet Kapu Tibor fog elvégezni az űrállomáson.
Ugyancsak a magyar űrhajós vizsgálja meg egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazásának a lehetőségeit is a mikrogravitáció körülményei között. A biológiához kapcsolódik az a megfigyeléssorozat, amelyben a magyar asztronauta a szelénben szegény táptalajon csírázó növények fejlődését, továbbá a gyülmölcslegyek DNS-javító mechanizmusát fogja tanulmányozni.
Választ kaphatunk a Szaturnusz egyik titokzatos alakzatának az eredetére
A fizika tudományterületéről szintén több megfigyelés elvégzése lett beütemezve Kapu Tibor missziós programjába. Ezek közül talán az ígérkezik az egyik legérdekesebb kísérletnek, melynek során egy bolygómodellen szimulálnak atmoszferikus dinamikát mikrogravitációs körülmények között. Ebben a magyar kutatóűrhajós által elvégzendő kísérletben egy forgó és különböző sűrűségű folyadékkal megtöltött gömb segítségével többek között arra keresik a választ a planetológusok, hogy a Naprendszer második legnagyobb bolygóján, a gyűrűs Szaturnusz északi sarkvidékén felfedezett hexagon alakú légköri képződmény hogyan alakulhatott ki.
A világűrben az asztronauták fokozottan kitettek a kozmikus sugárzásnak, ami közvetett módon a földi életre is kihat. Kapu Tibor a Rad Nano űrhajós doziméter segítségével nem csak a háttérsugárzást, hanem a mágneses erőtér változásait, a légnyomást, a nedvességtartalom változását, valamint a szén-dioxid szintjét is vizsgálni fogja. Ugyancsak a fizikai-agyagtudományi kutatásokhoz szolgáltathat új és értékes információkat a magyar űrhajósnak az a kísérlete, melynek során az olvasztott indium, illetve a folyadékcseppek mozgását vizsgálja a súlytalanság körülményei között.
A programban szerepel a Föld megfigyelése is, különös tekintettel a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek monitorozására, de a műholdfotók alapján végzett helymeghatározás pontosságát ugyancsak vizsgálja a magyar küldetésspecialista, számos más fontos kísérlet, illetve megfigyelés mellett.
Kapu Tibor tudományos megfigyelésekben és kísérletekben gazdag űrutazása fontos fejezetet nyit a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, ami új eredményekkel gazdagíthatja mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tudományt.
Kapu Tibor, a második magyar űrhajós:
- harminc kísérletet fog végrehajtani kéthetes küldetése során a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén,
- a tudományos célú kísérletek átfogják a biológia, az élettan, az orvostudomány és a fizika, illetve az anyagtudomány területét,
- amelyeket hazai egyetemek, kutatói közösségek és tudományos platformok dolgoztak ki.
