Kapu Tibor komoly tudományos kísérletekre készül a kozmoszban

Többszöri halasztás után 2025. június 25-én magyar idő szerint 8 óra 32 perckor a floridai Kennedy Űrközpont indítóállásáról emelkedett a magasba az Axiom-4 misszió legénységét a világűrbe juttató Falcon 9 hordozórakéta. A Crew Dragon űrhajó kabinjában a NASA veterán űrhajósa, Peggy Whitson parancsnoksága alatt Kapu Tibor Magyarország második asztronautája, a lengyel  Sławosz Uznański-Wiśniewski és az indiai Subhansu Sukla készül a Nemzetközi Űrállomáson való dokkolásra, ahol a kéthetesre tervezett misszió ideje alatt számos tudományos megfigyelést és kísérletet fognak végrehajtani. Az Axiom-4 misszió, amelynek Kapu Tibor az egyik küldetésspecialistája, nem presztízs űrutazás, hanem egy rendkívül alaposan előkészített komplex tudományos expedíció, melynek programja kidolgozásában számos neves magyar kutatóintézet is részt vett.

Kapu Tibor Fotó: Giorgio VIERA Forrás: AFP

                            Az indiai Subhansu Sukla, Kapu Tibor magyar űrhajós, az amerikai Peggy Whitson és a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski, az Axiom 4 misszió legénysége                                                      Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

 Ugyancsak a magyar űrhajós vizsgálja meg egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazásának a lehetőségeit is a mikrogravitáció körülményei között. A biológiához kapcsolódik az a megfigyeléssorozat, amelyben a magyar asztronauta a szelénben szegény táptalajon csírázó növények fejlődését, továbbá a gyülmölcslegyek DNS-javító mechanizmusát fogja tanulmányozni.

Választ kaphatunk a Szaturnusz egyik titokzatos alakzatának az eredetére

A fizika tudományterületéről szintén több megfigyelés elvégzése lett beütemezve Kapu Tibor missziós programjába. Ezek közül talán az ígérkezik az egyik legérdekesebb kísérletnek, melynek során egy bolygómodellen szimulálnak atmoszferikus dinamikát mikrogravitációs körülmények között. Ebben a magyar kutatóűrhajós által elvégzendő kísérletben egy forgó és különböző sűrűségű folyadékkal megtöltött gömb segítségével többek között arra keresik a választ a planetológusok, hogy a Naprendszer második legnagyobb bolygóján, a gyűrűs Szaturnusz északi sarkvidékén felfedezett hexagon alakú légköri képződmény hogyan alakulhatott ki.

Az egyik kísérlet fényt deríthet a Szaturnusz egy titokzatos légköri képződményének eredetére     Fotó: NASA/JPL

 A világűrben az asztronauták fokozottan kitettek a kozmikus sugárzásnak, ami közvetett módon a földi életre is kihat. Kapu Tibor a Rad Nano űrhajós doziméter segítségével nem csak a háttérsugárzást, hanem a mágneses erőtér változásait, a légnyomást, a nedvességtartalom változását, valamint a szén-dioxid szintjét is vizsgálni fogja. Ugyancsak a fizikai-agyagtudományi kutatásokhoz szolgáltathat új és értékes információkat a magyar űrhajósnak az a kísérlete, melynek során az olvasztott indium, illetve a folyadékcseppek mozgását vizsgálja a súlytalanság körülményei között. 

Kapu Tibor és az Axom-4 misszió tagjai két hetet fognak eltölteni a Nemzetközi Űrállomáson    Fotó: NASA/ESA

A programban szerepel a Föld megfigyelése is, különös tekintettel a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek monitorozására, de a műholdfotók alapján végzett helymeghatározás pontosságát ugyancsak vizsgálja a magyar küldetésspecialista, számos más fontos kísérlet, illetve megfigyelés mellett.

Kapu Tibor tudományos megfigyelésekben és kísérletekben gazdag űrutazása fontos fejezetet nyit a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, ami új eredményekkel gazdagíthatja mind a hazai, mind pedig a nemzetközi tudományt.

Kapu Tibor, a második magyar űrhajós:

• harminc kísérletet fog végrehajtani kéthetes küldetése során a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén,
• a tudományos célú kísérletek átfogják a biológia, az élettan, az orvostudomány és a fizika, illetve az anyagtudomány területét,
• amelyeket hazai egyetemek, kutatói közösségek és tudományos platformok dolgoztak ki.