Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Michael Müller Európa szakítópróbája című cikkében elemzi a gazdasági válság várható hatásait az EU-ra. A mélypontot tavaly nyáron jelezték. Az Európa-politikai társaság által rendszeresen végrehajtott közvélemény-kutatások akkor mérték az EU legalacsonyabb támogatottságát. Csak 59 százalékuk értett egyet Ausztria uniós tagságával, egyharmaduk a kilépés oldalán állt. Ezt követően megérkezett a válság.
Alig néhány hónappal később, 2008 novemberében a kilépést támogatók aránya a felére csökkent, és 78 százalék már a maradás oldalán állt. A válaszadók kétharmada szerint Ausztriának a válság kezelésében szüksége van az unióra. Jelentős többség az eurót jobb megoldásnak látja ilyen viharos időkben, mint a schillinget. S felük szerint az osztrákok az EU jelentőségével nem csak a gazdasági válság óta vannak tisztában.
Európa jelenleg számos pozitívumot tud felmutatni. A közös valuta tényleg sokkenyhítő hatásúnak bizonyult, az euróövezet országait elkerülték a devizaspekulációk, ezenkívül a kormányok hozzászoktak a maastrichti stabilitási megállapodáshoz, segített a költségvetési fegyelem legalább részleges fenntartásához. Kevéssé figyelnek arra, hogy a közösségi valuta a belső piacon is kifejti stabilizáló hatását.
Minden azt támasztja alá, hogy a közös bankfelügyelettel és az ehhez hasonlókkal rendelkező egylet, az EU a válság nyertesei közé tartozik. A mérleg másik serpenyőjében jelentősek a kockázatok is, ha a válságból eredő szociális feszültségek felerősítik az unió centrifugális erőit.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Törökország szabadságolja a főkonzult című cikkében foglalkozik a rasszizmussal vádolt düsseldorfi diplomata ügyének legfrissebb fejleményeivel. (Az előzményekről lásd az április 29-i sajtószemlét – a szerk.)
Az ankarai külügyminisztérium „azonnali hatállyal” szabadságolta Hakan Kivanc török főkonzult. Ez derült ki a külügyminisztérium által a CDU/CSU Bundestag-frakció kérdésére adott válaszból. Kivanc a „Mor Gabriel-kezdeményezés” képviselőivel folytatott beszélgetésben becsmérlően és rasszistán nyilatkozott a németekről. Kivanc vitatja ezeket. Két beszélgetőpartnere néhány nappal később eskü alatt azt vallotta, hogy Kivanc szerint a németek, ha megtehetnék, minden törökbe T betűt tetoválnának, s azt tennék velük, amit a nemzetiszocialista diktatúra idején a zsidókkal műveltek.
A külügyminisztériumnak a CDU–CSU-frakciójának küldött válaszából kiderült, hogy a török külüggyel megegyeztek, az ügy megoldása mindkét fél érdekében áll. Mindeközben a „Mor Gabriel-kezdeményezés” szóvivője feljelentette Kivancot, többek között faji uszítás miatt. A botrány kiindulópontja az egyik legrégibb keresztény kolostor megmentéséért, a dél-anatóliai Mor Gabrielért folytatott küzdelem.
origo.hu
Medvétől rettegnek a Bükkben
