Orbán: A változás elindult

Az autonómiatörekvések korszerű törekvések, amelyeket Magyarországnak kötelessége támogatni – mondta Orbán Viktor a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki, budapesti ülésén. Tőkés László ugyanitt elmondta, hogy a cél egy egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása.• Orbán Viktor is beszédet mond a KMAT budapesti ülésén• Orbán: Senkit sem hagyunk az út szélén + Képriport + Videó • Németh: Az erdélyi magyarságnak autonómia kell • Németh: Minél több EP-képviselő kell az erdélyi magyarságnak • A magyar nemzetpolitika megújítása az új magyar kormány feladata lesz

A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések segítésére 2004-ben létrehozott KMAT-nak határon túli magyar politikai és civil szervezetek a tagjai. Tavaly kétszer tanácskozott a KMAT, márciusban Budapesten, majd júliusban a romániai Tusnádfürdőn, a XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén.

Tőkés: A cél egy egységes európai kisebbségvédelmi rendszer

Egyedi ügyként is lehetne foglalkozni a magyarság autonómiatörekvéseivel az Európai Parlamentben (EP) – jelentette ki Tőkés László királyhágó-melléki püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a testület pénteki, budapesti ülésén.

Tőkés László a tanács ülésének kezdetén mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig alkalmazott „hagyományos módszerrel” csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, a célként megjelölt „egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása” nem valósult meg. Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. „Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is” – fogalmazott Tőkés László, hozzátéve: ha az anyaországban tízmillió magyart megillet az önrendelkezés joga, akkor a korlátozott önrendelkezés joga a határon túli magyarokat magától értetődően megilleti.

A június elején tartandó EP-választásokról szólva Tőkés László az összefogás fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy Romániában ezt jórészt sikerült elérni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttműködésével. „A totális egység helyett a plurális összefogásra van szükség” máshol is, és „erre törekszik a KMAT is” – közölte az EP-képviselő.

Németh reménykedik, hogy a KMAT hamarosan rendszeresen ülésezik

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács először ülésezik az Országgyűlés épületében. Reményét fejezte ki, hogy „talán már nincs olyan messze az idő, amikor a KMAT intézményesen és rendszeresen ülésezik” itt. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy „a jövőben nagyon fontos lehet a KMAT és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának együttműködése”.

Az ülésre meghívást kapott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki – mint Németh Zsolt elmondta – nem tudott jelen lenni. A KMAT pénteki tanácskozásán nem képviseltette magát a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség.

A Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát

Az erős magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP) elősegítheti az autonómiatörekvéseket; ezek összehangolt és határozott képviselete fontos része lehet a magyar nemzetstratégiának – összegezték a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) pénteki, budapesti ülésének zárónyilatkozatában.

Az ülést záró sajtótájékoztatón Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke elmondta, hogy „a Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát”. „Fontos lenne, hogy parlamenti egyeztetést folytassunk ebben a kérdésben”, hogy akár már most megoldást lehessen találni erre – tette hozzá, hangsúlyozva: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben „két különböző dolog”, a Fidesz az állampolgárság megadását támogatja.

A Vajdaság jogállását rendező alapdokumentum, az úgynevezett statútum belgrádi parlamenti elfogadásának halogatása kapcsán Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez szerb belpolitikai ügy, a dokumentum az ottani magyarság gondjait nem oldja meg. „Nekünk az a fontos, hogy legyen magyar autonómia” – fogalmazott Ágoston András.

Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke egyetértett Ágoston Andrással, és hozzátette, hogy Magyarországnak a vajdasági magyar autonómia megteremtéséhez kellene kötne Szerbia európai uniós csatlakozásának támogatását.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke európai támogatást és fellépést sürgetett az Ukrajnában „egy éve életbe lépett, nyíltan sovén oktatáspolitika” ellen, amelynek – megfogalmazása szerint – három célpontja van: az ukrajnai orosz, román és magyar kisebbség.

Németh Zsolt és Tőkés László, a KMAT elnöke ehhez hozzátette, hogy ebben ügyben közös Románia és Magyarország érdeke, ám a román kormány részéről egyelőre még hiányzik a támogatás.

Tőkés László ezen túl hangsúlyozta: a június elején tartandó európai parlamenti választás tétje az, hogy minél több magyar nemzetiségű képviselő juthasson be az EP-be, hogy „erős középnemzetként tudjuk képviselni érdekeinket”.

A KMAT a zárónyilatkozatban a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a „közösségi autonómiák rendszerének megteremtése” erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, a stabil államokat, amelyek „képesek állampolgáraik igényeinek megfelelni”.

(MTI)