Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Hans Leyendecker Mellékkereset a Stasinál: pénz odaátról című cikkében keresi annak okát, miért dolgoztak nyugat-németek a kelet-német állambiztonságnak. Georg Herbstritt Stasi kutató, aki közel 500 peranyag átvizsgálása után kijelentette, a döntésekben a pénz mindig szerepet játszott. Minden hatodik ügynök esetében a pénz „döntő, meghatározó, vagy akár az egyetlen indító motívum” volt.
A nyugati ügynökök 80-90 százalékát rendszeresen jutalmazták. Csak minden tizedik ügynök dolgozott pénz, ajándékok, vagy egyéb anyagi előny nélkül. A legtöbb esetben ráadásul a pénz motivált, míg a politikai meggyőződés fontossága csökkent. Néhány nyugati ügynök ugyan elfogadta a pénzt, de utána eldugták, mert még a házastársuknak sem tudták volna elmagyarázni, hogy honnan származik. Ezeket a vagyonokat a fordulatot követően a végrehajtott házkutatások alkalmával megtalálták, s a nyugat-német adóhatóság is érdeklődött az ilyen jövedelmek iránt. A nyugati adóhatóság szerint az ügynök magánzóként dolgozott, így a mellékkeresete is adóköteles.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap Az inga visszalendül című cikkében tudósít a berni nemzetgyűlésnek a büntetőtörvénykönyv megszigorításáról rendezett vitájáról. A nemzetgyűlés elégedetlen a két évvel ezelőtti BTK módosítással. A képviselők ugyan nem támogatták a régi jogszabály visszaállítását, de nem kívánják a feltételes pénzbüntetést, mint büntetési kategóriát megtartani, és számos területen további szigorítást követelnek. A mostani rendkívüli ülés középpontjában, ahol összesen 72 előterjesztéssel foglalkoztak, a 2007 óta hatályos büntető törvénykönyvi újítások álltak.
„Egy büntetőjog, amelyik nem büntet, abszurd” – fogalmazott Andrea Geissbühler a néppárti (SVP, Bern) képviselő a feltételes pénzbüntetés kapcsán. Ő a pénzbüntetés, mint büntetési tétel teljes felszámolását követelte és a régi BTK visszaállítását. Nyíltan nem álltak a polgári erők a radikális javaslat mögé, mégis csak 91:90 arányban utasították el, három tartózkodással. Az elgondolást elsősorban a Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) támogatta. Az Eveline Widmer Schlumpf igazságügyminiszter elismerte a módosítás szükségességét. Minisztériuma kész minden büntetést – annak alkalmazását, a végrehajtás módját és viszonyát a többi büntetéshez – felülvizsgálni, és szükség esetén megváltoztatni. Külön kiemelte a rövidebb börtönbüntetéseket, a pénzbüntetéseket és közmunkát. Ugyanakkor óvott a kapkodástól, és jelezte, hogy a kormány az átfogó módosítással még egy-két esztendőt várna.
Az egész vitában esélytelenek maradtak a zöldek, akik azzal érveltek, mint Daniel Vischer (Zürich), hogy az elmúlt években már többször szigorították a büntető törvénykönyvet. A leginkább a kormány álláspontjához hasonlóan a Szabadelvű Demokraták Pártja (FDP) valamint a szocialisták (SP) érveltek. De az SP támogatta a célzott javításokat. Például elfogadták Daniel Jositsch (SP., Zürich) javaslatát, mely a gazdasági bűncselekmények esetén hosszabb elévülési időt követelt. Többséget kapott Evi Allemann (SP Bern) követelése is, aki a gyilkos számítógépes játékokat kívánta betiltatni. Az ülés legnagyobb nyertese főként az SVP volt, mely a „simogató igazságszolgáltatás” elleni küzdelem jelszavával számos szigorítást vitt keresztül. Elfogadta a párt ama kezdeményezését, mely megköveteli azoknak a külföldiek a kiutasítását, akik nem kívánnak integrálódni.
A törvényjavaslat szövege szerint a „külföldiek, akik bizonyítottan megtagadják, hogy integrálódjanak és betartsák a svájci szabályokat (például a nyelv megtanulását), azt ki kell utasítani az országból”. A nemzetgyűlés ezen túl magasabb büntetési tétellel rendelte büntetni a gyermekpornográfiát. A pedofilokra külön nyomást kívánnak gyakorolni egy országos regiszter bevezetésével. A lakó és a munkahelyváltásnál pedig értesíteni kívánják a hivatalos szerveket. Minden elfogadott javaslat most a kantonokat képviselő felsőház elé kerül, ha ott elfogadják, akkor válik törvénnyé.
