Etnikai összecsapások Bécsben

A Die Presse a múlt vasárnapi véres merénylet alapján annak járt utána, hogy mennyiben válhat külföldi etnikai és vallási összecsapások színterévé Bécs. A Der Spiegel egy ismert egykori polgárjogi aktivistával készült interjúban azt vizsgálja, mennyire járta át a Stasi a nyugatnémet államot.

2009. 06. 01. 8:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Georg Renner, Teresa Schaur, Wieland Schneider, Jutta Sommerbauer és Ulrike Weiser Bécs: az importált etnikai konfliktus című cikkében elemzi a szikh gyilkosság apropóján az eddigi liberális bevándorlási politika egyik következményét. A bécsi indiai templom ellen végrehajtott szikh merénylet megmutatta, távoli konfliktusok is megjelenhetnek Ausztriában. A támadást követő csodálkozás mögött egy hibás bevándorlási kép található – vélte Bernhard Perchinig, a téma kutatója. Ez abból indult ki, hogy az új haza új életet jelent. Ez a koncepció korábban sem volt valós, de most, az olcsó repülés, a műholdas televízió, az internet és a kedvező árú telefonálás idején még kevésbé igaz. Másrészt a szülőhazája is felfedezte, milyen fontos tényező egykori polgára, mert pénzt utal haza, s ők akár politikailag is komoly tényezők lehetnek. Így például Olaszország képviselői helyeket tart fenn a külföldön élő olaszoknak. Ezt az országokon átnyúló személyes, politikai és gazdasági hálózatot „transznaconalizmusnak” hívják a szakértők. A modern technika következtében a konfliktusok sokkal gyorsabban és kényelmesen utaznak a glóbuszon. Különösebben nem kell félni az importált konfliktusoktól, mert néhány tüntetéstől és néhány esettől eltekintve nem jellemzőek a súlyos összecsapások – ismertette Alexander Marakovits, a belügyminisztérium helyettes szóvivője a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárító Hivatal álláspontját. Hasonlóan vélekedik Klaus Segbers berlini politológus, aki szerint az importált konfliktusok elhanyagolhatóak a klasszikus terrorizmussal szemben. Mint fogalmazott, elég egy pillantást vetni Bécs utcáira. Ha az otthoni konfliktusok egy az egyben leképeződnének Ausztriában (nem tévesztendő össze ez a köztörvényes bűnözéssel, a bandaharcokkal, stb.), akkor állandóan polgárháború honolna – tekintettel a meglévő konfliktuspotenciálra. A közelmúltig Koszovó nyílt sebnek számított az ausztriai szerb közösségben. 2008 februárjában több ezer szerb tüntetett a tartomány önállóságának elismerése ellen, majd néhány százan megtámadtak egy ottakringi albán lokált.

Der Spiegel (Spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Benjamin Bidder A Stasi mindenhova beszivárgott Nyugat-Németországban címmel készített interjút Arnold Vaatz-cal, az egykori NDK-s polgárjogi aktivistával. Vaatz elmondta: meggyőződése, hogy az egykori és a jelenlegi Bundestag-képviselőket annak alapján kell ellenőrizni, vajon együttműködtek-e a Stasival. A volt polgárjogi aktivista az ellenvéleményekkel kapcsolatban úgy vélte, oktalanság lenne pusztán a politikusok esetleges jó hírnevének megsértése veszélye miatt elhagyni az igazság feltárását. Az a lehetőség, hogy az áldozatokat és a tetteseket összekevernék, elméletileg minden büntetőjogi eljárásban elképzelhető. Azért nem lehet leállítani egy eljárást, mert az eredményt előre nem lehet tudni. Vaatz szerint a döntő kérdés úgy hangzik: az alkotmány alapján lehetséges-e egy képviselő akarata ellenére történő felülvizsgálata? A képviselők függetlensége és az információs önrendelkezés elve szemben áll a történtek felderítésének érdekével.

Számtalan ismert példája van annak, hogy a Stasi beavatkozott a szövetségi köztársaság politikájába. Elég utalni a Willy Brandt elleni, 1972-es bizalmatlansági indítványra, ahol több képviselőt is megvásároltak. Akkor az SPD a Stasi segítségével maradt hatalmon, márpedig ez súlyos irányváltás az ország történetében. Mint fogalmazott, nem hajlandó elhinni, hogy Nyugat-Németországban csak egyetlen rendőr dolgozott volna az állambiztonsági minisztériumnak. Nevezetesen az a Karl-Heinz Kurras, aki lelőtte Benno Ohnesorgot. Nehezen cáfolható gyanú, hogy egész hálózatokat működtettek. Mint mondta, nem tudja, minek kell még történnie, hogy végre kimondják: a Stasi mindenhová beszivárgott. Csak a mértéke kérdéses még, aminek kiderítését viszont a Stasi-anyagokat kezelő hivatal vezetője évek óta akadályozza. Ennek egyik oka, hogy a régi NSZK-ban jelentős értelmiségi csoportok ideológiailag igen közel álltak az NDK-hoz.

A Stasi számára ebből logikus következtetés volt, hogy ezeket a személyeket politikai céljaira használja. Engem az a kérdés érdekel, hogyan történt az NDK folyamatos politikai és erkölcsi felértékelődése a nyugati szakszervezetekben, egyházakban, egyetemistáknál és a parlamenten kívüli ellenzékben. Szabad döntésük alapján történt, vagy segítettek ebben? Én azt feltételezem az úgynevezett Birthler-hivatalról, hogy nem érdekeltek igazán a nyugati baloldal Stasi-összefonódásának felderítésében, hiszen számos munkatárs pontosan ebből a miliőből érkezett – fogalmazott Vatz. Véleménye szerint abszurd az a védekezés, hogy nem vizsgálódhatnak felkérésre, egyrészt, mert korábban is megtörtént már, másrészt nem azért hoztunk létre egy olyan hivatalt, mint a számvevőszék, hogy azután ismét csak a minisztériumok megbízásából vizsgálhatnák azok pénzügyeit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.