Most jön a válság neheze

A Die Presse egyik elemzése szerint a gazdasági válság neheze még csak most jön Közép-Európában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása bemutatja, miként bűnhődik, aki pusztán jó szándékból szőlőt telepít.

2009. 06. 10. 6:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse

Az osztrák napilap „Az első csődhullám” végiggördül Kelet-Európán című cikkében elemzi a gazdasági válság hatásait a térségünkben, így Magyarországon is. „A legrosszabbon már túl van Kelet-Európa”, ezt az örömhírt Claude Trichet az Európai Központi Bank alelnöke kürtölte szét Bécsben a közelmúltban. Sajnos ezt az álláspontot nem tudja osztani a térségünkkel foglalkozó Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete a (WIIW). Éppen ellenkezőleg, sok helyütt a gazdasági hanyatlás jelei csak némi késéssel tapasztalhatóak. Például a munkaerőpiacon, ahol a rövidített munkaidővel még mesterségesen enyhítették a feszültséget, nyilatkozta Hunya Gábor a WIIW kutatója. Más jelek ugyanakkor már arról tanúskodnak, hogy a régióban a neheze csak most következik.

A Hitelbiztosító Szövetség (KSV) adatai szerint a csődök száma majdnem megduplázódott, összesen 34 200 cég ment tönkre. Nem csak a csődök száma emelkedett, hanem a közvetlen tőkebefektetések is jelentősen zsugorodtak. Tavaly az új EU- tagállamok kénytelenek voltak még „csak” kilenc százalékkal kevesebb tőkebefektetéssel megelégedni. A visszaesés Délkelet-Európában volt 22 százalékkal a legmagasabb. Egyedül a FÁK államai jelentettek 17 százalékos emelkedést. S ez még mind semmi ahhoz képest, ami az idén vár a térségre, hiszen 2008-ban még volt befektethető nyereség. Már az első negyedévben egyes államok esetében a befektetések nyolcvan százalékos visszaesése is előfordult. Az egész évre a WIIW az 50 százalékos csökkenést is elképzelhetőnek tartja. Ezzel a befektetések visszaesnének a 2001-es és 2002-es év szintjére.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A frankfurti napilapban Stefan Locke Vizet öntöttek a borba című cikkében ismerteti a paragrafusok betartatásának egy abszurd esetét. A tavalyi év elején a Lipcsétől délre fekvő Grosspösna község 1300 szőlővesszőt telepített. A kicsinyke 0,3 hektáros telepítés célja kevésbé a borászkodás volt, sokkal inkább a természetes állapotok helyreállítása az egykori espenhaini külszíni fejtésnél. Az idei évben már megjelentek az első fürtök, de az öröm helyett nemrég kijózanító hírek érkeztek a polgármesteri hivatalba. Frank Kupfer Szászország mezőgazdasági minisztere 3700 eurós büntetéssel sújtotta a települést, mert a szőlőt illegálisan ültették. „Szászországban csak a Elba völgyének Pillnitz és Diesbar-Seusslitz közötti szakasza rendelkezik telepítési joggal ”, nyilatkozta Andreas Kunze, a minisztérium szóvivője. A polgármester-asszony szerint, a bort egyáltalán nem kívánják a piacra vinni.

„Mi szívesen szereznénk telepítési szőlőtelepítési jogot, de azzal az indoklással elutasítják, hogy nem rendelkezünk borkészítési hagyományokkal.” Hogy a szőlőt megmentsék, egy apró trükkhöz folyamodtak és a területet 33 parcellára osztották és bérbe adták a polgároknak. 100 négyzetméter alatti területre nem vonatkoznak ugyanis a jogszabályok. Kunze ugyanakkor utalt a hatályos jogszabályokra. Szerinte az utólagos felparcellázás jogtalan kiskapu. A község kész kifizetni a számlát, de a gyakorlatban ki kellene irtania az egész területet, hogy a jövőben ne kockáztasson még magasabb büntetéseket. De fontolgatja, hogy pert indít a minisztérium ellen. A tárcának azonban van egy mentőötlete. A borszőlő helyett ültessenek csemegeszőlőt, melyre semmilyen korlátozás nem vonatkozik. Ráadásul arra még lehet támogatást igényelni, az EU-tól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.