Die Presse (diepresse com)
A konzervatív osztrák napilap „Nowotny úgy látja, vége a Kelet-Európa hisztériának” című cikkében ismerteti az osztrák nemzeti bank elnökének álláspontját. Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OenB) kormányzója úgy véli, az osztrák bankok kelet-európai részesedése miatt kirobbant „hisztériának” vége. A kelet-európai térséget nem lehet egy kalap alá venni – folytatta. Mint mondta, „különleges problémát jelentenek” a Balti-államok és az unión kívüli térségek – például Ukrajna – „de ettől eltekintve kimondható, hogy az államoknak kevesebb külső finanszírozásra van szükségük, mint korábban.” Az osztrák állam pénzügyi helyzetét pedig úgy jellemezte: az a kockázati prémium, amit Ausztriának az új államadósságáért kell fizetnie, jelentősen csökkent.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin a „Fal leomlásával kiűzték a paradicsomból” című cikkében egy tanulmánykötet megjelenése apropóján az NDK iránti nosztalgia okait keresi. Az egyik ilyen, a diákok és fiatalok tudatlansága – véli. A kérdőívben a diákoknak az NDK-val kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. Számos 16-17 éves olyan válaszokat adott, hogy Willy Brandt és Konrad Adenauer az NDK politikusai voltak, illetve Erich Honecker alatt demokratikus választásokat tartottak, s Stasi szerintük egy veszélytelen hírszerzés volt. Többségük azt sem tudta, ki építette a falat. Sokan az NSZK-ra, vagy éppen a nyugati szövetségesekre tippeltek.
Ez a tudatlanság, megdöbbentette Klaus Schroedert, a tanulmány készítőjét. Több mint 4000 válasz kiértékelése után a politológus egy válogatást tett közzé a felháborodott kommentárokból – ezzel is bepillantást nyújtva a csalódott és dühös kelet-németek gondolatvilágába. A mai Németországot „rabszolgatartó államnak”, vagy a „kapitalizmus diktatúrájának” látják. Az egyik levélíró például azért utasítja el a Szövetségi Köztársaságot, mert az kapitalista, vagy diktatórikus, de semmi esetre sem demokratikus. Schroeder elgondolkodtatónak tartja ezeket a nyilatkozatokat. „Attól félek, hogy a kelet-németek többsége nem azonosul a jelenlegi társadalmi rendszerrel” – mondta.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin „Terrorista vadászat új génteszttel” című cikkében tudósít a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) máig feltáratlan ügyeinek új megközelítéséről. Bernd Brinkmann az elismert münsteri igazságügyi orvosszakértő kifejlesztett egy új, rendkívül érzékeny DNS-tesztet, mely a legkisebb emberi szövetmaradvány felismerésére és azonosítására is alkalmas. Brinkmann a lapnak megerősítette, hogy kutatócsapatának sikerült a hagyományos géntesztet jelentősen finomítani.
A lap értesülése szerint ezzel az új módszerrel kívánják a RAF tagjai által küldött leveleket elemezni. Rainer Griesbaum a karlsruhei szövetségi államügyészség terrorizmus osztályának vezetője a Focusnak megerősítette, hogy ezzel a módszerrel a nyomhordozó tárgyak eddiginél eredményesebb feldolgozása is lehetséges. Konkrét nyomozati sikerekről azonban még nem tudott beszámolni. Az ügyész hangsúlyozta, a RAF által elkövetett összes bűncselekménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló nyomokat meg kívánják vizsgálni az új génteszttel.
