Ki mehet Brüsszelbe?

A Die Presse beszámol azon belpolitikai játszmákról, melyek meghatározzák, ki lehet az osztrák uniós biztos. A Süddeutsche Zeitung szerint a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok a szélsőjobboldali pártok kudarcát valószínűsítik az őszi tartományi és szövetségi választásokon.

Die Presse (DiePresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Regina Pöll és Wolfgang Böhm Egy komisszár körbejár című cikkében elemzi az osztrák politika egyik meghatározó kérdését, ki lesz a következő öt évben az osztrák uniós biztos. Néhány vitát, úgy tűnik, nem lehet megállítani, még akkor is, ha az túl korán kezdődik. Werner Faymann (SPÖ) kancellár csütörtökön cáfolta, hogy máris megállapodott volna a Néppárttal (ÖVP), miszerint Wilhelm Molterer alkancellárt küldi a következő uniós biztosként Brüsszelbe. A biztosi posztra az ÖVP Wolfgang Schüssel volt kancellár mellett Ursula Plassnik korábbi külügyminisztert is számba vette, utóbbi az esélytelenek nyugalmával tekinthet a jelölése elé. A szociáldemokraták Benita Ferrero-Waldner második ciklusát erőltetik, hallható ÖVP-körökből. A volt elnökjelöltnek nem volt konfliktusa a szociáldemokratákkal és jó viszonyt ápol a kancellárral. Amennyiben Barroso feltétlenül „egy nőt szeretne”, és Plassnik szóba sem jöhet, akkor ismét Ferrero-Waldner marad a színpadon.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilap A szélsőjobboldali pártok meggyengültek című cikkében elemzi az alkotmányvédelmi hivatalok helyzetmegítélését a közelgő tartományi és parlamenti választásokkal kapcsolatban. Az alkotmányvédők nem számítanak arra, hogy a radikális Németország Nemzeti Demokratikus Pártja (NPD) és a Német Népi Unió (DVU) a küszöbön álló voksoláson jól szerepelne. „A Németország-paktum felmondása a szélsőjobboldali tábort jelentősen meggyengítette”, nyilatkozta Winfriede Schreiber a brandenburgi alkotmányvédelmi hivatal vezetője Potsdamban.