Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Andreas Mihn A kancellári hivatal vezetője támadja Gabrielt című cikkében foglalkozik a választási kampány áldozatává váló atomenergia-politikával. Thomas de Maizière (CDU) a kancelláriahivatalt vezető miniszter visszautasította Sigmar Gabriel (SPD) környezetvédelmi miniszter vádjait, miszerint a Kohl-kormány nyomást gyakorolt a gorlebeni atomtemető alkalmasságáról készülő szakértői jelentésre. A „megalapozatlan hamisítási vádak és bizonytalan feltételezések” sok szempontból „félrevezetőek és tévesek” – áll Maizières-nek Gabrielhez címzett levelében. De Maizière Gabriel szemére vetette, hogy anélkül mondta fel a kormánymegegyezést, hogy alapvetően új ismeretekre tett volna szert. Ugyanis Gorlebenben továbbra is folytatni kell a kutatásokat, vajon alkalmas-e az egykori sóbánya atomtemetőnek. A Gabriel által nyilvánosságra hozott 1983-as, a Fizikai-Technikai Szövetségi Intézet (PTB) – a Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal elődje – által készített szakértői jelentés sem vonja kétségbe a gorlebeni földalatti kutatások megalapozottságát. Gabriel szerdán megerősítette egy távirat létezését, melyben a kutatási minisztérium arra hívja fel a PTB szakértőit, hogy változtassanak a Gorlebennel szembeni kritikus kutatói jelentésén. Az, hogy az egykori Kohl-kormány jelentős befolyást gyakorolt a vitatott atomtemető kiválasztásában, Gabriel számára „valóságos botrány”. A környezetvédelmi miniszter tálalásában a PTB volt a felelős, hogy jelentésében tisztázza, alkalmas-e a gorlebeni sólencse atomhulladék tárolására. A kutatási minisztérium táviratában arra szólította fel a kutatókat, hogy jelentésüket – álláspontjukat „összehangolva”a belügyminisztériummal – azzal a fejezettel kezdjék, amely „a helyszín-meghatározás legfontosabb eredményeivel” foglalkozik. Majd úgy folytatódik: „Ennek a fejezetnek lényegében azzal kell záródnia, hogy a gorlebeni sólencse alkalmasságát alapjában alátámasztja.” Azóta számos egyéb szakértői vizsgálat jutott arra az eredményre, hogy a só és a felette fekvő fedőhegység olyan kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, ami logikussá teszi a további vizsgálatokat. Gabriel a végleges atomtemető másutt történő keresését a Bundestag-választások utáni koalíciós tárgyalások előfeltételévé tette. Gabriel láthatóan nyilatkozatában kereste az összeütközést a kancellárral. Mint mondta, Merkel „fejjel rohan a falnak”, s tovább erőlteti, hogy Wendlandban keressék az atomtemető helyszínét. A Kohl-kormány politikai nyomásgyakorlása Gorleben alkalmasságának tudományos megítélésére nem kisebb „politikai botrány”, mint az 1990-es évek végén kirobbant „titkos adománybotrányban” betöltött szerepe – nyilatkozta Gabriel szerdán Hannoverben. A miniszter, akinek választókerülete Alsó-Szászországban található, kijelentette: Gorleben mint egy esetleges atomtemető helyszíne „politikai értelemben halottnak” számít, mert nemsokára lejárnak a helyi gazdákkal megkötött földhasználati megállapodások. Ezzel immár nem először tér el korábbi álláspontjától. Annak idején ugyanis a korábbi atomtemető-helyszínek keresését azzal az ígéretével kívánta megkönnyíteni, hogy Gorleben akkor is végső helyszín marad, ha nem ez a legmegfelelőbb választás. Ennek oka az a 1,5 milliárd euróra becsült költség, amely az eddigi gorlebeni vizsgálatok során keletkezett. A végleges atomtemető kiválasztásának költségeit Gabriel négymilliárd euróra becsülte. Az eljárás költségei azonban vélhetően messze meghaladják ezt a becslést. A végösszeget az iparnak kell majd megfizetnie, nem az adófizetőknek.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilap Prága és Bécs óvatosan hozzányúl a Benes-dekrétumokhoz című cikkében foglalkozik a két külügyminiszter nikolsburgi találkozójával. A cseh és az osztrák külügyminiszter, Jan Kohout és Michael Spindelegger (ÖVP) a határközeli Nikolsburgban aláírt egy memorandumot, melyben megállapodtak egy „a közös kulturális” örökséget vizsgáló történészbizottság felállításáról. Ennek feladata lesz a közös történelem dicsőséges fejezetein túl olyan témák feldolgozása, amelyeknek a felfogása eltérő, mint például a Benes-dekrétumoké. „Tudatosan választottunk szélesebb kereteket, és nem kívántunk kiemelten egyetlen eseménnyel foglalkozni” – fogalmazta meg Spindelegger az aláírást követően a nikolsburgi kastélyban az „Osztrák és cseh történészek állandó konferenciájának” feladatát. A konferenciának helyet és alkalmat kell nyújtania a tudósok, egyetemisták és egyéb szakemberek intenzívebb együttműködésére. „A történelem számos eseményét tisztázni kell még” – fogalmazott Spindelegger. Nemcsak a második világháború utáni Benes-dekrétumokat, hanem az 1968-as prágai tavasz történéseit, vagy éppen az 1989-es bársonyos forradalom idején a határ két oldalán történt, feldolgozásra érdemes eseményeket. A bizottság összetétele a közeli jövőben tisztázódik. „Meggyőződésem, hogy neves és elismert történészek lesznek, akik a feladatot teljesíteni fogják.” Kohout megállapította: a miniszteri aláírással csak a kereteket szabályozták, hogy így a bizottság megkezdhesse munkáját. „Kénytelen vagyok elmondani, hogy a felvázolt menetrend semmilyen értelemben sem jelenti a munka előzetes meghatározását. A Benes-dekrétumok Csehországban és Szlovákiában ma is a jogrend részét képezik, s többek között a magyar és a német népcsoport jogfosztásának, kifosztásának és elüldözésének igazolásául szolgált.” A találkozó alkalmával ismét napirendre kerültek a két ország közötti vitatott kérdések, a temelini atomerőmű, valamint a munkaerő szabad áramlásának további osztrák korlátozása.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
