Egész biztos, hogy bár az U20-as válogatott egyiptomi vb előtti utolsó felkészülési meccsén – Anglia 23 éven aluli legjobbjai ellen, 1-1 lett a vége – szinte kongott a sajtópáholy, mostanra már a fél ország a képernyők előtt ült az Egervári-gárda Ghána elleni vb-elődöntőjén. Merthogy ott szerepelt kedd délután a magyar csapat, amelyet ezúttal nem is a szemüveges mester, hanem – mivel őt eltiltották – Kenyeres Imre vezetett.
Voltak más hiányzóink is, főként Koman Vladimir eltiltása volt fájó, de Szekeres Adrián és Takács Péter sem tűnt könnyen pótolhatónak. Az ellenfélnél Adiyiahtól kellett leginkább tartani, aki korábbi 5 vb-meccsén 6-szor is eredményes volt, ám nálunk is rendelkezésre állt az eddig hármat hintő, korábban gyomorfájdalmakra panaszkodó Németh Krisztián.
Számos statisztika közül a két legfontosabb: a fogadóirodák toronymagas esélyesként emlegették a találkozón Ghánát, miközben Magyarország korábban sosem szenvedett vereséget afrikai csapattól, de inkább mondjuk pontosabban: mindannyiszor győzött. Ebben az esetben ez vb-döntőt ért volna.
Ám mihelyt megkezdődött a meccs, Ghána tudatosította: átadná a múltnak ellenfele sikersorozatát, és rettegett csatára már a 10. percben betalált – sajnos tipikus magyar gól volt, egy hazapasszolt labdánál egymásra várt Gulácsi és a védők (0-1). Ezt követően látszott, Ghána igen jól, de csak támadni tud, Simonék elöl rendre megforgatták a mindössze 17 éves középhátvédet. Mindez hiába, a 30. percben megint Adiyiah mattolta a dermedt, összezavarodott hátsóalakzatot – ezúttal fejjel (0-2). A 20-as számmal játszó csatár ezzel biztosan eldöntötte a gólkirályi cím sorsát, már 8-nál jár. A magyarok a félidő végéig tanácstalanul várták, hogy valamitől majd feljavul a csapatjáték...
Kenyeres, illetve Egervári két cserével próbált frissíteni (Németh helyett Balajti, Présinger helyett Varga jött), nagyobb sebességre is kapcsoltak a magyarok – a 48. percben Gosztonyi sunyi lövése osont el a hosszú sarok mellett, két perccel később Simon Andrást találta el a menteni igyekvő Adjei kapus, majd Varga elől kellett felszednie egy beadást. Az 52. minutumban aztán a két csere variált; Varga Roland tette át a labdát a hosszú oldalon osonó Balajtinak, aki a kapufára belsőzött. Magyar nyomás! Felrémlett a Dél-Afrika elleni meccs, ahol 0-0-s félidő után négy gólt lőttünk – a percek viszont rettentő gyorsan szaladtak.
Megkezdődött a hajrá: Futács Márkó szállt be a játékba, és ravasz góljával rögvest felélesztette a magyar reményeket (1-2), Szabó viszont egyetlen méterről fejelt a kapu mellé, Varga tiszta helyzetből pörkölt fölé. És jött a büntetés, Quansah Szabó helyéről Irgalmatlan gólt ragasztott a rövid felsőbe (1-3). De ez a magyar válogatott nem adta fel: utolsó leheletéig küzdött, és Balajti kapufája után most gólt szerzett (2-3)! És még hátravolt majdnem 10 perc, ami már nem volt elég az egyenlítéshez. A bronzmeccsen vígasztalódhatunk pénteken.
MAGYARORSZÁG–GHÁNA: 2–3 (0–2)
2009. október 13., 16.30. Kairó (Egyiptom), Nemzetközi Stadion
Vezette: Larrionda (uruguayi) – Fandino, Espinosa.
Gól: Adiyiah (10., 31. perc), Futács (73.), Quansah (81.), Balajti (84.)
Sárga lap: Agyemang-Badu (12.), Addae (34.), Debreceni (56.), Korcsmár (66.)
MAGYARORSZÁG: Gulácsi – Zámbó, Debreceni, Szabó, Présinger (Varga, 46.) – Gosztonyi, Korcsmár (Futács, 71.), Simon Á., Kiss – Németh (Balajti, 46.), Simon A. Szövetségi edző: Egervári Sándor/Kenyeres Imre.
GHÁNA: Adjei – Inkoom Addae, Addo, Addy – Quansah, Agyemang-Badu, Rabiu, Ayew (Agyemang, 75.) – Adiyiah, Osei. Szövetségi kapitány: Sellas Tetteh.
origo.hu
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó
