Kezdjük az elején: a Firenzében vendégeskedő Debrecen trénere, Herczeg András némi meglepetést okozott a kezdőcsapat kihirdetésekor, hiszen kihagyta Adamo Coulibalyt, helyére pedig a leginkább bal oldali középpályásként számításba vehető Laczkó Zsoltot jelölte. Ezáltal sejthető volt, hogy a Loki a játékától idegen 4-5-1-es felállásban indul harcba első pontjáért a Bajnokok Ligájában. A kapuban is változás az első három BL-meccshez képest: Polekszics helyén Pantics, a védelemben Mészáros Norbert sérült, előtte egy sorral szintén nem százszázalékos Kiss Zoltán csapatkapitány, őket Komlósi és Ramos próbálta helyettesíteni.
A túloldalon a lilák mesterének, Cesare Prandellinek szintén sérülés „könnyítette” meg a választást. Három, bombaformában lévő csatára – Jovetics, Mutu, Gilardino – közül a Budapesten eredményes duó kezdhetett, a montenegrói fiatal lábfeje viszont továbbra is rakoncátlankodik. A meccsre a Fiorentina egy Catania elleni 3-1-es győzelemmel, a Loki az Újpest elleni 2-1-es bajnoki vereséggel hangolt.
Kínzóan foghíjas lelátók előtt vette hát kezdetét a BL E csoportjának 4. fordulós meccse Firenzében, alig 25 ezer néző tisztelte meg a Debrecen olaszországi vendégjátékát. Az első komolyabb helyzet Mutu előtt adódott az ötödik percben, de Szélesi kikotorta előle a labdát. Kisvártatva a 18-as karikát is kitehették volna a képernyő sarkába, Komlósi ütközött egy olasz támadóval a tizenhatoson belül, mire dőlni kezdett fejéből a vér. Az orvosi stáb mindenféle színű kötésekkel megpróbálkozott, de Bíró, Máté és Mészáros elveszítése után a Lokinak nem maradt több középhátvédje, cserélni kellett Komlósit. A védőalakulat innentől úgy nézett ki: Bodnár, Szélesi, Fodor, Leandro, a középpályára meg a „félkész” Kiss kényszerült beállni. Meg is lett a felforgatott Debrecen „büntetése”: Marchionni a lassú magyarok mögött megtalálta az érkező Mutut, aki a budapesti két gólját egy firenzei harmadikkal „fejelte meg”. (A rend kedvéért: Rudolf is lövéshez jutott egy perccel később.) A félidő derekára enyhült valamicskét a lilák nyomása, mégis Gilardino fejelt életveszélyesen Pantics kapufájára. És ekkor megtört a jég, Leandro iramodott meg a bal oldalon, a füvön megcsúszó beadását Rudolf Gergely akrobatikus mozdulattal vágta a kapu jobb alsó sarkába! 1-1! Az első félidő alapján a második is igen nehéznek ígérkezik, de a budapesti lelkesedéssel semmi sem lehetetlen.
FIORENTINA–DEBRECENI VSC: a félidőben 1–1
2009. november 4., 20.45, Artemio Franchi Stadion (Firenze), 25 ezer néző.
Vez.: Manuel Mejuto González – Jesús Calvo Guadamuro, Roberto Díaz Pérez del Palomar (mindhárman spanyolok)
Gól: Mutu (14. perc), Rudolf (38.)
Sárga lap: Ramos (27.), Dainelli (28.)
FIORENTINA: Avramov – Comotto, Gamberini (Kröldrup, 33.), Dainelli, Pasqual – Donadel, C. Zanetti – Marchionni, Mutu, Vargas – Gilardino. Vezetőedző: Cesare Prandelli.
DEBRECEN: Pantics – Bodnár, Komlósi (Kiss, 10.), Szélesi, Fodor – Czvitkovics, Varga, Ramos, Leandro, Laczkó – Rudolf. Klubmenedzser: Herczeg András.
