Orosz–EU-megállapodás a biztonságos energiaellátásért

A biztonságos energiaellátás érdekében energetikai korai előrejelzésről írt alá emlékeztetőt hétfőn Moszkvában Andris Piebalgs, az Európai Unió energetikai biztosa és Szergej Smatko orosz energetikai miniszter.

A dokumentum célja a folyamatos és akadálytalan energiaellátás biztosítása, továbbá az energetika területén jelentkező rendkívüli helyzetek minimális negatív következményekkel járó gyors megoldása.

Andris Piebalgs kijelentette: a dokumentum a rendkívüli és konfliktust hordozó helyzetekről való tájékoztatás rendszerének kialakítását irányozza elő, s rögzíti az érintett országok szakértői közötti együttműködés rendjét. Az energetikai biztos azonban hozzátette: Oroszország és az Európai Unió nem számít az Ukrajnával lezajlott januári konfliktus megismétlődésére. „Az ukrajnai gázvezeték-rendszer megfelelően működik, nem folynak ártárgyalások, és nincsenek kérdéseink a szállított gáz árának kifizetésén kívül” – mondta Pieblags.

Az új mechanizmus kialakításának gondolata a januári orosz-ukrán gázháború nyomán vetődött fel, amikor megszakadtak az Európának szánt, Ukrajnán áthaladó gázszállítások. Az orosz miniszter az aláírás kapcsán újságírók előtt azt mondta: a busehri atomerőművet (Irán) a tervekkel ellentétben nem indítják be idén év végéig, s ezt műszaki okokkal indokolta. Hangsúlyozta azonban, hogy a döntés tisztán műszaki jellegű, és Oroszország teljesíteni fogja Iránnal szemben vállalt kötelezettségeit.

Diplomaták szerint Oroszország eszközként használja Busehrt a Nyugat szerint nukleáris fegyver előállítására törekedő Iránnal való kapcsolataiban. Moszkva 2007-ben kezdett nukleáris fűtőanyagot szállítani az erőműhöz, s a lépést akkor Oroszország és az Egyesült Államok úgy értékelte, hogy feleslegessé teszi Irán számára a saját urándúsító programot. A fűtőanyag-szállítás tavaly befejeződött, a szerződés értéke becslések szerint mintegy egymilliárd dollár volt. Smatko szólt arról is: az orosz kőolaj-kitermelés jövőre az idei szinten marad. „Nem tudok derűlátó jóslásokba bocsátkozni, de úgy vélem, marad a jelenlegi szint” – mondta.

A minisztérium korábbi közlése szerint ez idén 492-493 millió tonna, 0,8 százalékkal több, mint 2008-ban. Leszögezte: a főhatóság nem tartja célszerűnek újabb nagy lelőhelyek árverésre bocsátását, mivel az orosz kőolajipari cégek és beruházási terveik azt mutatják, hogy a társaságok kellő tartalékokkal bírnak, így a kitermelési szint, vagy a beruházási összegek fenntartása nem teszi szükségessé újabb területek elosztását. A miniszter szólt arról, hogy a földgázról kötendő új orosz-ukrán kormányközi megállapodásban szó lesz majd arról is, hogy Oroszország részt vesz az ukrajnai gázvezeték-rendszer korszerűsítésében.

A megállapodás szövege egyébként pénteken több helyen megjelent az ukrán interneten. Ez a Kommerszant című orosz üzleti lap hétfői jelentése szerint egyebek mellett azt tartalmazza, hogy 2030-ig Kijev nyilvánítsa érinthetetlenné a gázvezeték-rendszer orosz tulajdonban lévő részeit. Az orosz fél szerint ugyanis ez biztosítaná, hogy senki ne férhessen hozzá az orosz gázhoz, ha a vezetékrendszer ukrán részének tulajdonosi struktúrája megváltozna. A lap szerint Ukrajnában a javaslatot a Kreml újabb próbálkozásának tekintik, hogy ellenőrzése alá vonja az ukrajnai vezetékrendszert.

(MTI)