Brüsszelben nem tartanak Görögország csődjétől + Képek

A hónap elején életbe lépett lisszaboni szerződés gyors gyakorlatba ültetésére szólítottak fel egyebek között az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos találkozójuk kezdetén tett nyilatkozataikban. A hivatalos napirenden ugyan nem szerepelt, mégis szóba került Görögország rossz pénzügyi helyzete.

„Egy család vagyunk, és megpróbálunk segíteni egymáson” – mondta Cecilia Malmström, az unió soros elnökségét betöltő Svédország európai ügyekkel foglalkozó minisztere néhány órával az állam-, illetve kormányfők találkozója előtt. Várakozásai szerint Jeorjiosz Papandreu görög kormányfő és a többi EU-ország vezetője közösen állást foglal majd a kérdésben.

Papandreu Brüsszelben nyilatkozva további gazdasági reformokat helyezett kilátásba, és hangoztatta, hogy az új görög kormány számos intézkedést tesz a helyzet javítására. Idesorolta az állami szektor korszerűsítését, a korrupció és a feketegazdaság elleni fellépés szigorítását, valamint a költségvetési deficit csökkentését. A görög miniszterelnök egyúttal leszögezte: meggyőződése szerint országa erős háttértámogatásra számíthat az EU-tól.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke azt szögezte le: nem érzékel valóságtartalmat azon híresztelések mögött, hogy Görögország a csőd szélén állna. „Ez a kép egyáltalán nem áll összhangban az én megfigyeléseimmel” – fogalmazott a veterán politikus.

Nem vállalna többet az EU

A hónap elején életbe lépett lisszaboni szerződés gyors gyakorlatba ültetésére szólítottak fel egyebek között az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos találkozójuk kezdetén tett nyilatkozataikban. Fredrik Reinfeldt, a találkozót elnöklő svéd miniszterelnök azt is bejelentette: a péntek kora délután befejeződő ülésen szeretné elérni, hogy a tagországok konkrét felajánlásokat tegyenek arról, mekkora összeggel kívánják segíteni a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépését a következő három évben. A csúcsértekezlet témái között szerepel a nemzetközi gazdasági válság, a bel- és igazságügyi együttműködés újabb ötéves programja, valamint a következő évtizedben követendő versenyképességi és szociális stratégia is. A találkozón – amelyen a szokásokkal ellentétben nem vesznek részt a tagállamok külügyminiszterei – a magyar delegációt Bajnai Gordon miniszterelnök vezeti.

A csütörtöki és pénteki találkozón áttekintik a néhány napja kezdett koppenhágai „klíma-csúcsértekezlet” állását, illetve az azon képviselendő uniós álláspontot. Az EU-tagállamok egy része a napokban azzal fenyegetőzött, hogy az unió nem tér át a magasabb, 30 százalékos kibocsátáscsökkentési vállalásra a már kötelezőként bejelentett 20 százalékról, ha más nemzetközi szereplők nem tesznek ambiciózus vállalásokat.

Fotók: Reuters

(MTI)