Javulhat az ügyfelek védelme a pénzügyi cégekkel szemben?

A pénzügyi tárgyú törvények elfogadásával nemcsak a felügyeleti rendszer hatékonysága nő, hanem erőteljesen javul az ügyfelek védelme is – mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke csütörtökön a kormányszóvivői tájékoztatón.

Hozzátette: a fogyasztókat védő bírságok mellett a felügyeleti intézményi büntetések összege is megemelkedett, elérhetik a 2 milliárd forintot, illetve az utóbbi esetben a felügyeleti díj kétszeresét. Az elnök kifejtette: a felelős hitelezés kiterjesztéséhez a felügyelet szükségesnek látja a hitelnyilvántartás teljes körűvé tételét vagy a pozitív adóslista létrehozását. Az új jogszabályokról elmondta: ezek egyik legfontosabbika az, hogy a fogyasztóknak nyújtott hitelek mellett kiterjednek a jelzáloghitelezésre is. Az ügyfél 14 napig akkor is elállhat a szerződéstől, ha azt már aláírta, s folyósítás esetén is kiszállhat – ez idő alatt költségmentesen – az egyezségből.

Hangsúlyozta, hogy a szabályozás kiterjed a hitelközvetítőkre is, meghatározza például, hogy milyen tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak rájuk, illetve azt is, hogy a szerződéseknek melyek a tartalmi követelményei. Kifejtette: változnak a hitelek előtörlesztési díjai is – míg ezek most jellemzően 4-8 százalékot tesznek ki, az új szabályok életbe lépésével normál fogyasztási és jelzáloghitel esetében 1, valamint 2 százalékra csökkennek. Az új szabályok egyike korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségeit is.

Az elnök elmondta: a módosítások és a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, azokra a pénzügyi intézményekre is, amelyek nem csatlakoztak a banki magatartási kódexhez. Ha azonban egy bank csatalakozott a kódexhez, akkor azt jeleznie kell, s hozzáférhetővé kell tennie a dokumentum szövegét. Az elnök úgy vélte, az új jogszabályok még az idén hatályba lépnek, s ekkortól érvényes lesz a magatartási kódex is.

Farkas Ádám szerint az új szabályok kiegyenlítettebbé teszik az ügyfelek és a pénzintézetek közötti erőviszonyokat, miközben erősítik a felügyelet pozícióját és függetlenségét. A felügyelet olyan autonóm közigazgatási szervezetté válik, amelyik a parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel, elnöke felett pedig a köztársasági elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felügyelet negyedévente kockázati elemzést készít a pénzügyi rendszerről, s ha kell, akár egyes intézmények esetében is megelőző lépéseket tesz a stabilitás megőrzése érdekében – tette hozzá. A létrehozandó stabilitási tanácsról elmonda, hogy a Pénzügyminisztérium, a jegybank és a felügyelet ezt követően intézményesített módon működik együtt. A tanács tagjai a miniszter és az elnökök, akik rotációs alapon váltják egymást a tanács elnöki székében.

A tanácsnak joga lesz ahhoz is, hogy törvénymódosításokat kezdeményezzen, amelyekre az illetékeseknek reagálniuk kell. Kérdésekre válaszolva elmondta, az idén azoknak a száma, akik több mint 90 nap óta nem fizetik a hiteltartozásukat, tavalyhoz képest a kétszeresére emelkedett, ám a növekedés már lassul. Eközben a bankok saját hatáskörben több tízezer hitelt már átstrukturáltak, de azt még nem látni, hogy az ügyfelek az új feltételekhez mennyire tudják tartani magukat.

Szollár Domokos kormányszóvivő a bajba jutott devizahitelesek kilakoltatásáról elmondta, márciusig moratórium van érvényben. Hozzátette, a kormány 60 milliárd forintos hitelkerettel segíti az önkormányzatokat abban, hogy a bajba jutottak lakását megvegye, s azt bérleményként a rendelkezésükre bocsássa.

(MTI)