Jobboldali fordulat várható Dél-Amerika legstabilabb országában

Jelentős politikai fordulat következhet be Chilében az elnökválasztást követően, mivel több évtized után lehet ismét jobboldali az elnöke Dél-Amerika egyik legstabilabb demokráciájának. A hétvégi elnökválasztáson négy jelölt száll ringbe, de várhatóan egyikük sem lesz képes abszolút többséget szerezni, így január 10-én második fordulóra kerülhet sor.

1945 után két évtizedig a baloldal volt hatalmon Chilében, majd 1964-ben kereszténydemokrata (PDC) elnök győzedelmeskedett. 1970-ben Salvador Allende nyerte az elnökválasztást, aki a világon az első demokratikusan megválasztott marxista politikus volt. A kommunista elnök uralma alatt az infláció az egekbe szökött és több alapvető termékből hiány keletkezett. 1973. szeptember 11-én Augusto Pinochet, a hadsereg segítségével puccsot hajtott végre Allande ellen.

Pinochet 1973-90 között volt a dél-amerikai ország első számú vezetője. Uralma alatt több ezer kommunista hagyta el az országot. A legsúlyosabb gazdasági probléma az óriási munkanélküliség volt. 1988-ban Pinochet elveszített egy népszavazást, amely az ő elnökségének a meghosszabbításáról szólt. Egy évvel később Patricio Aylwin Azócar, a PDC jelöltje elnökválasztáson legyőzte Pinochetet.

Baloldali dominancia 1990 után

Az 1990-es években a baloldali orientációjú kereszténydemokraták megőrizték befolyásukat az országban, 1994-ben Eduardo Frei Ruiz nyerte az elnökválasztást. 2000 januárjában Ricardo Lagos, a balközép Pártok a Demokráciáért (CPD) szövetség jelöltje nyerte az elnökválasztást. 2005-ben ismét a CPD jelöltje nyerte az elnökválasztást Michelle Bachelet személyében. Az új elnöknek rögtön hivatalba lépése után masszív tüntetésekkel kellett szembenéznie, először az egyetemisták, majd a közlekedési dolgozók vonultak az utcára. 2008-ban Chile legfontosabb kiviteli cikkének a réznek a világpiaci ára jelentősen zuhant, de ennek ellenére a kormány képes volt súlyosabb visszaesés nélkül kezelni a kialakult helyzetet.

A mostani elnökválasztáson négy jelölt indul: Jorge Arrate, Marco Enrique-Ominami, Sebastian Pinera és Eduardo Frei Ruiz-Tragle. Michelle Bachelet már korábban bejelentette, hogy nem kíván még egyszer indulni a posztért. Ha a december 13-i első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a voksok 50 százalékát január 17-én második körre kerül sor.

Jobboldali siker várható

Jorge Arrate, az Együtt többet tudunk szélsőbaloldali koalíció jelöltje. Arrate a kommunista párt tagja, a Piochet-éra alatt külföldön tartózkodott. Enrique-Ominami független jelöltként indul a voksoláson, de alapvetően balközép politikusként határozza meg magát. Ominami a politizálás mellett filmrendezéssel is foglalkozik. Eduardo Frei Ruiz-Tragle már 1994 és 2000 között volt az ország elnöke. A politikus jelenleg az Összefogás Pártok a Demokráciáért baloldali pártszövetség jelöltje. Frei 2006 óta a szenátus elnöke. Sebastian Pinera, a jobbközép Változás Koalíciója jelöltje. Pinera 2005-ben is indult az elnökválasztáson, de a második fordulóban veszítetett Bachelettel szemben. Saját politikáját keresztény humanizmusként jellemzi.

A legutolsó felmérések szerint az első fordulót Pinera fogja megnyerni a voksok 38 százalékával. Frei 22,6, Ominami 19,5 és Arrate 6,8 százalékra számíthat. Ha a második fordulóba Pinera és Frei jut be akkor a jobbközép politikus 44, míg a korábbi elnök 34 százalék körüli eredményre számíthat. Egy Pinera-Ominami párharc esetén is az előbbi kerekedne felül.

(Forrás: angusreid.com)