Három fő célkitűzése van az otthonteremtés és lakhatás témakörével foglakozó negyedik munkacsoportnak – jelentette ki Ferencz Iván csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia kistermében csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Eszerint elsősorban a gyermeket vállaló családok lakáshoz jutásának támogatása, másrészt a több generációs családok közeli lakhatásának elősegítése, valamint a munkaerő mobilitásának megoldása jelent feladatot. Ezen célok mentén kerestek megoldást a lakás- és családtámogatási rendszer átalakítására. Ferencz Iván azt is elmondta: az általuk kidolgozott programot egyfajta vitaindítónak szánják.
Nagy Ernő a program alapelveit ismertetve úgy szólt, nem céljuk a mindenáron való tulajdonba kényszerítés, az állami támogatást pedig legfőképpen indirekt módszerekkel, adókedvezmények formájában képzelik el. Az állam nem tudja felvállalni a polgárok ingatlanhoz juttatását – fogalmazott. Az ország jelenlegi helyzete nem engedi a bőkezűséget, ezért a meglévő erőforrásokat kell használni – tette hozzá a szakember. Fontosnak tartják a bérlés és a tulajdon egymás mellett élését is. Kiszámítható és hosszútávú lakhatási életpályát kell kialakítani – összegezte a munkacsoport megállapításait. Az igazságosság miatt fontosnak tartják a gyermekek számának figyelembevételét a támogatásoknál. Nagy Ernő hozzátette azt is, hogy a családok költségeinek legnagyobb részét a lakásfenntartási összegek teszik ki, ezért nagy súlyt kell helyezni az energiahatékonysági támogatásokra. Az erre költött állami pénzek ráadásul megtérülnek – fogalmazott a szakember.
Az állam által fizetett támogatások kapcsán Nagy Ernő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nincs információ arról, hogy ki mennyit kap, ebből következően a hatékonyságot sem mérik, pedig erre szükség lenne. Célirányossá kell tenni a kifizetéseket – mondta. A lakáshiteleknél pedig a forintot kell preferálni, minél hosszabb kamatperiódussal – jelentette ki Nagy Ernő.
Ferencz Iván elmondta, a saját otthon megteremtését egy háromelemű rendszerben látják elképzelhetőnek. Ehhez elsősorban legalább kétévi előtakarékoskodást, az önerő megszerzését tartják szükségesnek. Ez ugyanis „morális támaszt ad” – fogalmazott. Második elemként állami „gyermekvállalási ösztönzőt” képzelnek el. Ennek lenne direkt része (pénzbeli támogatás a második gyerekig), és indirekt. Ez utóbbi lenne az adókedvezmény, mely a harmadik gyerektől járna és születésenként növekedne. Az elkészült dokumentum szerint az új forma kiválthatná az elavult és számos problémával terhelt szocpolt. Harmadik elemként piaci alapú forinthiteleket adnának.
Elképzelhetőnek tartanának osztrák mintára egy limitált profitú bérlakásrendszert. Ebben piaci szereplők kínálnának lakásokat korlátozott haszonért. Az elkészült anyag 800-1000 forintos négyzetméterenkénti árat tartana követendőnek. Ezért a pénzért jó minőségű lakásokat lehetne kínálni – fogalmazott Ferencz Iván. Azt is fontosnak tartják, hogy a munkáltató támogathassa az alkalmazottak lakhatását, ehhez új utalványformát hoznának létre. Számításaik szerint így akár 15-20 ezer forintért is lehetne lakást bérelni. Sőt a lakás-önerő képzésébe is beszállhatnának a cégek, mint a magánnyugdíjpénztárak esetén teszik – tette hozzá. Ferencz Iván ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a bérlakás önmagában nem csodafegyver, de fontos szerepe lehet a mobilitásban.
Az elkészült koncepció a lehetőségek szerint bevonná a nagyszülőket is a gyermeknevelésbe. Ezért pedig bérhez hasonló juttatást kaphatnának. Ezzel az 50 év felettiek foglalkoztatási gondjain is segíthetnénk – tette hozzá Kopp Mária.
Nem javult a helyzet
Spéder Zsolt, a Népesedési Kerekasztal 1. munkacsoportjának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója azt mondta, hogy a volt szocialista országokban 2000 óta javult a gyermekvállalási kedv, Észtországban 1,6, Csehországban 1,45 gyermek jut egy párra. Ezzel szemben Magyarországon mindössze 1,3 ez az arány, noha a felmérések szerint a magyarországi fiatalok átlagosan több mint két gyermeket szeretnének – idézte szavait at MTI. Kitért arra, hogy a 32 évesek körében a gyermektelenek aránya jelenleg 20 százalék felett van, ami azt jelzi, hogy a Ratkó-korszak unokái hiába kerültek szülőképes korba, nem vállalnak gyermeket. Meglátása szerint a mostani családtámogatási rendszer kiszámíthatatlan és rugalmatlan: a gyermektámogatási segélyt meghatározott időtartamra adja az állam, holott ha ugyanezt az összeget rövidebb idő alatt folyósítanák, gyorsabban mehetnének vissza az anyák dolgozni. A jelenlegi adórendszer nem támogatja a többgyermekes szülőket – hangoztatta.
Fehér Ház
Donald Trump: Portland lángokban áll
