A krízisalap feltöltését bírálta a biztos

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot, hogy a túlszámlázás miatt visszajáró részösszegeket a Magyar Energia Hivatal nem a fogyasztókhoz, hanem a krízislapba utalta.

Szabó Máté az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a hivatal egy törvénymódosításra hivatkozva egyoldalúan felülírta korábbi jogerős határozatait, ezzel pedig törvénysértő módon túllépte a hatáskörét. Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a krízislap feltöltéséről sajtóhírek és panaszok alapján. Az energia hivatal arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy az energiaügyért felelős miniszter külön jogszabályban állapítja meg az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést, a megengedett árrés-többletet meghaladó bevételről pedig a Hivatal határozattal dönt.

A módosítások értelmében a szolgáltatóknak 2009. július 31-ig a krízisalapba kellett utalniuk a fogyasztóknak visszatérítendő összeget. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a szolgáltatóknak nem állt érdekében kezdeményezniük a határozatok felülvizsgálatát: egyszerűbb volt a többletbevételt egy összegben utalni, mintsem gondoskodni arról, hogy a fogyasztók a nekik járó (egyenként nem, összességében azonban már jelentős nagyságú) visszatérítést megkapják – olvasható a közleményben.

A biztos külön is megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, aki azonban többszöri sürgetés ellenére sem adott választ arra a kérdésre: bármilyen formában utasította-e az autonóm kormányhivatal elnökét a módosító határozatok meghozatalára. Szabó Máté felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia törvény módosítása nem volt visszamenőleges hatályú, a benne foglaltakat kizárólag a 2009. július 1. után indult és megismételt eljárásokban kellett volna alkalmazni. A biztos a jelentésében megállapította azt is, hogy a hivatalnak nem lett volna lehetősége a határozatok érdemi módosítására Az állampolgári jogok biztosa kezdeményezte a Magyar Energia Hivatal elnökénél, hogy a jövőben a törvényi keretek között, a jogállamiság és a jogbiztonság követelményére, valamint a felhasználók alapvetői jogaira fokozottan ügyelve járjon el.

(mti)