A Fidesz szerint a GDP alakulása, illetve a munkanélküliségi adatok is azt bizonyítják, hogy a kormány és gazdaságpolitikája csődöt mondott. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján – a KSH szerdai adatai alapján – hangsúlyozta: a tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest, az OECD keddi jelentése szerint pedig Magyarországon 11 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség mértéke.
„A mostani kormány hattyúdala a válság mélyítéséből áll, az utolsó hetek, hónapok is arról maradnak majd emlékezetesek, hogy az ország gazdasági állapotáról egyre riasztóbb adatok láttak, látnak napvilágot” – fogalmazott a politikus.
Óriási zuhanás
A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben 6,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A tavalyi utolsó negyedévben 4 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte a részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A szezonális és naptári hatás kiszűrésével 5,3 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiigazítatlan év/éves adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a csökkenés üteme 2009 harmadik negyedéve óta mérséklődik. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal mérséklődött tavaly az utolsó három hónapban, s ezzel sorozatban hetedik negyedéve mutatja a gazdaság hanyatlását.
A KSH adatai szerint tavaly a GDP értéke folyó áron 26 095 milliárd forint, egy főre vetítve 2 millió 604 ezer forint volt. Összehasonlító árakon számolt adatokból ítélve a 2004-es szintre esett vissza tavaly a magyarországi GDP, a bruttó hazai termék 2004 negyedik negyedében volt utoljára kisebb, mint a múlt év végén, és az éves GDP sem volt 2004 óta kisebb. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 negyedik negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 2,3 százalékkal esett vissza.
A lakossági fogyasztás 6,7 és a bruttó felhalmozás 30,3 százalékos visszaesése miatt a GDP belföldi felhasználása 11,5 százalékkal csökkent tavaly, és a GDP ennél mérsékeltebb visszaesése a nettó export javulásának köszönhető, minthogy az áruk és szolgáltatások exportja csak 9,1 százalékkal csökkent az import 15,4 százalékos zsugorodásához képest. A felhalmozás visszaesésében jelentős szerepet játszott a készletek második és harmadik negyedévi leépítése, és a beruházások (bruttó állóeszköz-felhalmozás) viszonylag mérsékelten, 6,5 százalékkal csökkentek. A negyedik negyedévi adatok az export 3,1 százalékos növekedését mutatják az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az import csökkenése is 2 százalékosra lassult.
Az éves mértéknél mérsékeltebb a lakossági fogyasztás 5,7 százalékos és különösen a bruttó felhalmozás 17,9 százalékos csökkenése, ami viszont szintén a készletváltozás hatásának tudható be – lényegesebb növekedés csupán a nagykereskedelmi készleteknél, ezen belül a földgázkészleteknél történt –, mert a beruházások visszaesése a negyedik negyedévben némileg gyorsult.
Az iparban előállított hozzáadott érték 15,9 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül a negyedik negyedévben 7,4 százalékosra lassult az előző negyedévi 15,6 százalékos visszaesés.
Az építőipar teljesítménye 3, a szolgáltatásoké 2,3 százalékkal maradt el a 2008-as szinttől, míg a mezőgazdaság az előző évi 50 százalékot meghaladó növekedés után 17,5 százalékkal esett vissza. A negyedik negyedévben az árutermelő ágazatok – mezőgazdaság, ipar és építőipar – hozzáadott értéke 7,9 százalékkal csökkent, ami a GDP 4 százalékos visszaeséséhez -2,2 százalékponttal járult hozzá. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye – az elmúlt év kiugróan magas, 50 százalékot meghaladó növekedése után – 15,5 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig a korábbi negyedévek tendenciáihoz képest mérsékeltebben, 7,4 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett kisebb mértékű, 7,2 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5 százalékos mérséklődést mutat.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál kisebb mértékben (-1,7 százalék) esett vissza, amely 0,9 százalékpontos csökkenést magyaráz a GDP 4 százalékos visszaeséséből a múlt év negyedik negyedében. Jelentős, bár a korábbinál mérsékeltebb, 7,5 százalékos teljesítménycsökkenést mutatott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével összhangban. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedéveknél nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunkaprogramban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,7 százalékkal csökkent 2009 negyedik negyedévében, ezzel 3,6 százalékponttal járult hozzá a GDP visszaeséséhez. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is jelentősebb mértékben, 6,5 százalékkal esett vissza, ami a kiskereskedelmi forgalom nagymértékű csökkenésében is megmutatkozott. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 2,9 százalékkal.
A közösségi fogyasztás 4,9 százalékkal nőtt, egyrészt az alacsony bázis, másrészt a közmunkaprogramban foglalkoztatottak létszámának bővülése következtében. Így a közösségi fogyasztás a GDP csökkenését 0,5 százalékponttal mérsékelte. A végső fogyasztás 4,2 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben, a belföldi felhasználás pedig 8 százalékkal esett vissza. Az előző negyedévhez mért negyedik negyedéves, 0,4 százalékos GDP-csökkenésből a mezőgazdaság 3,2 százalékos, az ipar 0,3 százalékos, az építőipar pedig 1,5 százalékos mérséklődést mutatott, míg a szolgáltatások összességében 0,4 százalékkal estek vissza.
A háztartások fogyasztási kiadása 1,1 százalékkal csökkent, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 1,4 százalékkal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. Az export 3,4 százalékos, míg az import 4,4 százalékos emelkedést mutatott.
(MTI)
Hiába próbálkozik Magyar Péter, a külhoni magyarokat nem lehet átverni















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!