Az ország egynegyede nem foglalkozik az egészségével

Az egészség, a boldogság és a közösség összefüggéseit vizsgálta a Béres József által életre hívott Béres Egészség Hungarikum Program reprezentatív kutatása. A felmérés szerint 2,6 millió azoknak a száma, akik az egészségükért a kisujjukat sem mozdítják. Másfélmillió felnőtt – saját bevallása szerint – semmit, vagy csak keveset tesz a boldogságáért.

A Program alapítója szerint mégis bizakodásra ad okot, hogy a magyarok már felismerték: a jó egészség a boldogság egyik legfontosabb összetevője. A kérdés az, tud-e élni a magyar társadalom azzal a lehetőséggel, hogy aktívan tegyen egészsége megőrzéséért, egy teljesebb életért. A közösségi egészségmegőrzést immár 4 éve zászlajára tűző Béres Egészség Hungarikum Program most a fiataloknak szóló Egészségőr pályázatával is erre buzdít.

A Béres Egészség Hungarikum Program által végzett országos, reprezentatív kutatás célja az volt, hogy feltárja az Egészségboldogság összetevőit illetve utána járjon, milyen felelős gondolkodás érhető tetten a magyar lakosság szemléletében, ha egészségről és boldogságáról van szó.

A Béres Egészség Hungarikum Program reprezentatív kutatásának eredményei szerint az egészség, a boldogság és a közösségekhez való tartozás együttesen határozzák meg az élet teljességét – áll a közleményben.

A magyar felnőtt társadalom Egészségboldogság állapotát az jellemzi 2010 tavaszán, hogy az egészséggel való szubjektív elégedettségünk alacsonyabb, mint a boldogsággal és az élettel való elégedettségünk. Egy 100-as skálán 64 ez az érték az egészség esetében, azaz: túl vagyunk a félúton, de van még mit javítani a helyzeten. Különösen azért érdekes ez az adat – olvashatjuk –, mert a megkérdezettek egyértelműen felismerték (94,7 százalék), hogy a boldogságuk egyik legfontosabb összetevője a jó egészség. Az emberek saját bevallása szerint azonban csak minden harmadikuk érzi úgy, hogy ő valóban egészséges is.

A boldog élet legfontosabb összetevői között – a jó egészség mellett – a szeretet és a harmonikus családi élet szerepel a TOP 3-ban. Az egészséges élethez elsősorban megfelelő táplálkozásra, kiegyensúlyozott lelki életre és boldogságra van szükségünk – derül ki a felmérésből. Meglepő, hogy a sportolás, testmozgás, valamint a közösséghez való tartozás ebben a rangsorban nem szerepel az élmezőnyben. Passzív egészségtudatunkat jól tükrözi, hogy az egészséges táplálkozás fontosságát nagyon magasra – egy 100-as skálán 93,4-re – értékeljük, azonban csak 71,6 ez az érték, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire veszünk magunkhoz nap mint nap egészséges ételeket.

A válaszadók harmada (34 százaléka) számolt be olyan csoportról, közösségről (például valamilyen klub, sportegyesület vagy társaság), ahová rendszeresen eljár, vagy amelynek munkájában rendszeresen részt vesz. A Béres Egészség Hungarikum Program 2009-es Egészségrecesszió kutatása is alátámasztja, hogy azok, akik valamilyen közösséghez tartoznak, és ott rendszeresen tevékenykednek, egészségi állapotukat szignifikánsan jobbnak minősítik, mint azok, akik közösségi kapcsolatokkal nem rendelkeznek. A magyar lakosság számottevő része – lehetőségeihez mérten – kevesebbet tesz egészségéért, mint amennyit megtehetne: 2,6 millió azoknak a száma, akik az egészségükért semmit vagy nagyon keveset tesznek. A boldogságáért pedig másfélmillió felnőtt nem tesz semmit vagy csak keveset – áll a közleményben.

„A boldogságunk alakulásának befolyásolásában tehát jobban hiszünk, mint az egészségünk megőrzésében. A lehetőségek kapuját ugyan nyitva látjuk, de még nem léptünk be rajta. A passzív egészségtudatunkat továbbfejlesztve jó esélyünk van mind a boldogságra, mind az egészségre, csak tennünk, lépnünk kell érte. A kutatás eredményei is alátámasztják, hogy a közösségekhez való tartozás védi az egészségünket. Ezért is hirdetjük meg a fiataloknak szóló, közösségi Egészségőr pályázatot” – mondja dr. Béres József, az Alapítvány alapítója.

Az Egészségboldogság kutatás eredményeinek publikációjával párhuzamosan az Alapítvány meghirdeti fiatal közösségeknek szóló Egészségőr pályázatát. „A Béres Egészség Hungarikum Program – a Béres több mint 35 éves egészségmegőrző hagyományaira támaszkodva – már évek óta tesz azért, hogy lehetőséget teremtsen egészségünk megőrzésére és aktivizálja a magyar lakosságot. Várakozással tekintünk az előttünk álló időszakra, különösen a jövő nemzedékére” – fűzi hozzá Dr. Béres József. Az ifjúsági közösségek azok, akik idén az alapítvány tevékenységének fókuszába kerülnek. A most meghirdetett pályázat célja, hogy egészségmegőrző akciókra biztassa a fiatal közösségeket, és hogy megtalálja Magyarország ifjú egészségőreit.

(MNO)