Erősítik a töltéseket a Dráva mentén

A Siklósi kistérség 12 településén élő 4 ezer ember árvízi biztonsága nő 2013-ra a Dráva árvízvédelmi töltésének erősítésével, melyre 3,2 milliárd forintot költenek.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint a Környezet és energia operatív program (KEOP) által finanszírozott projekt támogatási szerződését hétfőn, Pécsett írták alá. A beruházás keretében a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, a folyó drávaszabolcsi szakaszán.

A munkálatok során kialakítják a megfelelő keresztszelvényt és kiépítik az előírt töltésmagasságot, valamint növelik a meder és a part állékonyságát. Keresztező műtárgyakat építenek és bontanak el, új árvízvédelmi raktárt létesítenek, gondot fordítanak a védelmi központ, a gátőrtelepek állagmegóvására és fejlesztésére, illetve különböző fenntartási eszközöket szereznek be.

A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, az árvízvédelmi töltés jelenleg alacsonyabb az előírtnál, nem elég biztonságos. A fejlesztésre emellett azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korlátozottak, a vízgyűjtő terület döntő része pedig határainkon túl helyezkedik el, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot.

A mostani fejlesztés a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 településének – Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely – nyújt nagyobb védelmet. Többségükben a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy az ingatlanokat ne veszélyeztesse az árvíz.

Az Új Magyarország fejlesztési tervben 2007–2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre – mutat rá a közlemény.

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy másik KEOP-projekt keretében a folyó alsó szakaszán, Old térségében is megerősít egy több mint 5 kilométeres töltésszakaszt, ennek már zajlik a kivitelezése. A 850 milliós fejlesztés idén nyáron fejeződik be.

A Dráván 1972 júniusában vonult le az eddigi legnagyobb árvíz, a barcsi vízmérce szerint 618 centiméteren tetőzött a folyó. A védvonal akkor még nem volt folytonos, így közel 12 kilométer hosszan nyúlgátat kellett építeni, és a gátszakadást is csak nagy erőfeszítések árán lehetett elkerülni.

A legsúlyosabb árvízkár 1966-ban keletkezett, a töltés átszakadt, és Felsőszentmártont elöntötte a víz. Az elmúlt években az 1970-es évek árvizeit megközelítő árhullám nem vonult le a folyón, napjaink áradásai közül a 2005. évi említésre méltó, akkor a folyó 487 centiméteren tetőzött, és másodfokú árvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség.

(MTI)