Gyorsan beteltek a helyek: körutat tett a Kárpátalja Expressz + Képriport

Három országot érintve, a Monarchia magyar vasútvonalán haladt át a Kárpátalja Expressz. A Nohab mozdonnyal vezetett öt személykocsi és étkezőkocsi Csapnál lépett Ukrajna területére, s a közel háromszáz vonatozó kárpátaljai településekre látogatott el, majd román területet érintve szombaton éjfél előtt érkezett vissza Budapestre. A különvonatot mindenhol nemzeti színű  zászlókkal várta az ünneplő tömeg. 66 éve nem járt ezen a Záhony-Csap-Beregszász-Nagykároly vonalon magyar szerelvény. A szervezők a különvonattal a magyar vasút elismertségét szeretnék növelni, és arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen lehetőségek vannak a határokon átívelő gazdasági, közlekedési és turisztikai együttműködésre. • Kárpátalja 66 év után köszönthet újra magyar vonatot + Képriport

Molnár Béla országgyűlési képviselő kezdeményezésére jött létre a Kárpátalja Expressz, a szervezők meglepetésére néhány nap alatt beteltek a helyek. Több mint háromszáz vasútbarát, Kárpátalja iránt érdeklődő magyar állampolgár, felvidéki magyarok, német és angol turisták indultak útra a nem mindennapi szerelvénnyel. Miskolcon, Záhonyban is sokan várták a szerelvényt nemzetszínű zászlókat lobogtatva. Csapon ünnepség fogadta a Kárpátalja Expressz utasait. A MÁV különvonatát a Székely Gyors legendás mozdonya húzta. Beregszászon megnézték a történelmi magyar város nevezetességeit, megkoszorúzták Dsida Jenő emléktábláját és Petőfi Sándor szobrát.

Pénteken este Kárpátalja történelmének színházi előadását tekinthették meg a vonattal utazók, a legújabb fejleményeket is érintve, a 2004. december 5-i kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásra is utalva. Az előadás magyarjai „ne féljetek nem megyünk haza, minket már régen nem vár a Haza” srtófákkal búcsúztak a nézőktől, ki-ki számot vethetett a saját, és ország lelkiismeretével.

Szombaton Nagyszőlősön a polgármester fogadta a vonatot, Sárosoroszi iskolásai énekkel köszöntötték az utasokat. A városközpontban megkoszorúzták Perényi Zsigmond mellszobrát, Nevetlenfaluban az Ukrajnából Romániába lépés, a vámkezelés idejére a sinek mellé felállított, és megterített asztaloknál a környéken élők látták vendégül a különvonat utazóközönségét.

Kárpátalja II. világháború utáni Szovjetunióhoz csatolása után a MÁV korábbi vasútvonalait átépítették a szovjet szabvány szerinti 1526 (ma 1520) mm-es nyomtávolságra. Az érintett kárpátaljai szakaszon azonban teherforgalmi céllal meghagyták a normál nyomtávolságú pályát is, mintegy összekötővonalként az akkor Csehszlovákia és Románia között, Magyarország kikerülésével. Mára a néhai MÁV-fővonal Ukrajna peremvidékén, sokadrangú vasútvonal. Magyar személyvonat, magyar „felségjelzésű” mozdonnyal a világháború vége óta, 66 esztendeje nem közlekedett Kárpátalja területén!

Bacskai József beregszászi főkonzul Nevetlenfaluban, az MNO-nak úgy fogalmazozott: Kárpátaljának az egyik kitörési pontja a turizmus fejlesztése. Míg a nyugati országokban a kisvasút a reneszánszát éli, mi a térségben fontos lépésekkel vagyunk ettől a gondolkozástól lemaradva. Figyelmeztetett arra, hogy bár sokrétűek a kapcsolatok az anyaország és Kárpátalja között, a magyarlakta falvak jelentős részének nincsen magyarországi testvértelepülése sem.

A nosztalgiavonat szombaton délután Románia területén folytatta útját, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban közbeiktatott megállókkal. Az utazás Debrecen érintésével szombaton éjszaka, éjfél előtt Budapesten ért véget.

Négy éve kezdődött a „reform”

Négy éve kezdődött a reform, amely voltaképpen vasút-felszámolást jelent. Kóka János gazdasági miniszter 2006 nyarán jelentette be, hogy 28 vasúti szárnyvonalon szüneteltetni kívánják a személyszállítást. Kóka később már negyven járat megszüntetését is lehetségesnek tartotta. A tervekről még a MÁV illetékesei sem tudtak. A vasútvonalak megnyirbálását semmiféle egyeztetés nem előzte meg, a döntésből kihagyták a térségek lakóit és az érintett önkormányzatokat. Az átgondolatlanságra csak néhány példa: a Zalaegerszeg– Rédics pályaszakaszt is meg akarták szüntetni, miközben a Rédicsről Szlovéniába vezető vasútszakasz megújítását az Európai Unió már anyagilag is támogatta. Az 1890-ben épített vasútvonal 1945-ös megszüntetését követően magyar oldalon gyakorlatilag 2,6, szlovén oldalon pedig mintegy 5 kilométer hosszú vasútvonalat hanyagoltak el.

A Zala Megyei Fejlesztési Kht. csaknem huszonötmillió forintot nyert az EU-tól a Rédics–Lendva vasúti összeköttetés helyreállítása tervdokumentációinak elkészíttetésére. Hasonlóképpen a felszámolandók közé kerültek a battonyai térség vasúti szakaszai is, miközben a Battonya és a romániai Pécska közötti szakasz újraindítását szintén támogatta az Európai Unió.

Korábban százmilliókért felújított szakaszokon állt le a forgalom, nemzetközi határforgalmat érintő, az Európai Unió által is fejlesztésre javasolt viszonylatokon kívánták a politikai és „szakmai” döntéshozók a közlekedést megszüntetni. És minél többet utazik az ember alacsony utasszámú, időnként megszűnésre ítélt vasúti szárnyvonalakon, annál inkább meggyőződésévé válik, hogy ez az egész hercehurca óriási pénzekről szól. Óriási pénzekről, de nem abban az értelemben, hogy a kihasználatlan vasút emészti a pénzt. Idézem azegyik illetékes minisztert: „a működési költségek nem számottevők”, hanem inkább arról van szó, hogy a vasút folytonos átvilágítása, a számítások jelentős összegeket biztosítanak a klientúra számára. A Gyurcsány-kormány 2006-os választási ígérete: „Fejlesztések révén a környezetbarát vasút visszanyeri korábbi jelentőségét. A Nemzeti Fejlesztési Terv részeként elsősorban közúti és vasútfejlesztésre fordítjuk". Az elmúlt négy évben több mint hatvan vasúti szakasz szűnt meg Magyarország területén, a legutóbb, 2009. decemberében 24 viszonylatot számoltak fel.