Gyurcsány büszke: a szeretet túlzásának tartja az őszödi beszédet + Videó + Képriport

„A cifraság a szeretet túlzása” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc pénteken az őszödi beszédére utalva, melyről kijelentette: büszke rá, hiszen csak az őszinteség sütött belőle. A bukott miniszterelnök úgy látja a mai Magyarországot, hogy egy olyan közösség, egy olyan nemzet, amely csalódott múltjában, bizonytalan a jelenében, és türelmetlen jövőjét illetően. Hozzátette: a szocialisták nem mást, csak az évszázadok történelmi küzdelmét akarták befejezni. • Vitányi Iván igazat adott Orbán Viktornak a charta rendezvényén

Forrai Mária Melinda
2010. 03. 19. 16:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tekintse meg Gyurcsány Ferenc beszédét!

Gyurcsány Ferenc a Körcsarnokban elmondott beszéde kezdetén emlékeztetett arra, hogy 2008 szeptemberében a Demokratikus Charta azért jött létre, mert számukra szent az emberi méltóság és a demokrácia védelme. „Büszke vagyok arra, hogy együtt lehetek itt a Demokratikus Chartával” – folytatta. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott: „Szeretem Magyarországot, a tétovaságát, a küzdelmeit, büszke vagyok a sikereire, ugyanakkor letaglóz az önbizalomhiánya.” Bevallása szerint szenvedélyes ember, a magánéletben éppúgy, mint a közügyekben. A szenvedély erőt ad, ami olykor „magával ragad és akkor cifra mondatokat mondok”. Úgy érzi, „a cifraság a szeretet túlzása”, majd hozzátette, mindenki ismeri ezt az érzést. Van, akit a túlzás lelkesít, van, aki furkósbotnak használja. Kijelentette: büszke a cifraságok mögötti őszinteségre, és azt kívánja, mindenki más is legyen rá büszke.

Az ország kompja


Gyurcsány Ferenc elmondta, Magyarország manapság a legellentmondásosabb időszakát éli. Összekuszálódtak a szálak, amiket nem lehet átvágni, ám kibogozni a csomókat hosszú és fáradtságos munka lesz. Ugyanakkor úgy véli, történelmi léptékkel mérve hazánk a legsikeresebb évtizedét is éli, csak az ország „csalódott a múltjában és türelmetlen jövőjét illetően”. Feltette azt a kérdést, hogyan is jutottunk ide. Erre válasszal a szocialistáknak kell szolgálniuk. Már előre elnézést kért, hogy beszédében nem ad átfogó magyarázatot és nem tud hideg tárgyilagossággal beszélni. „Sokat küzdöttem” – fogalmazott.

2002 óta csak egy törekvésük volt: Magyarországnak utat nyitni a nyugatos polgárosodás felé. Azon az úton akarták kormányozni az országot, amit Deák, Széchenyi, Márai és Göncz Árpád mutatott. „Nincs helye a Magyarországra oly jellemző bátortalanságnak, az ország kompját a Nyugat partján kell kikötni. Úgy fogalmazott a bukott miniszterelnök, hogy „az évszázadok történelmi küzdelmét akartuk befejezni”.

A jóakaratnak nyögés lett a vége


„Amikor győztünk, nem azon gondolkodtunk, hogyan lehetne kibújni az ellenőrzés joga alól, mert más fából faragtak bennünket, nem torzított el bennünket a hatalom” – mondta a bukott miniszterelnök. „Mert mi demokraták vagyunk, nem csak akkor, mikor követelni kell, hanem mikor a jogokat kell biztosítani. Szeretném, ha ez természetes maradna a következő években is” – tette hozzá. Gyurcsány szerint 2002-ben Medgyessy politikájának legkarakteresebb eleme az volt, amit utólag átfogó szociális kárpótlásnak hívhatunk. Ez volt a 100 napos program, amelynek nyomán rohamosan nőttek a bérek, a nyugdíjak, a családtámogatásra fordított összegek.

Mint kifejtette, csökkent a legszegényebbek és leggazdagabbak közötti különbség, intézkedések sokasága könnyített a legszegényebb sorsú gyermekek jövőjén. Évtizedes szociális álom látszott megvalósulni. Ez azonban keserű ébredést is tartogatott – fogalmazott. „2006-ban világos lett, hogy ez az álom, amelyet tisztesség és jó szándék vezetett, nem finanszírozható tovább” – mondta. „A program még 2001-ben kezdődött, és 2006-ig 1500 milliárd forintot úgy költöttek el, hogy a fedezetét nem közös teljesítményünk, hanem felvett hitelek biztosították. Ennek a 1500 milliárd forintnak mintegy felét a Medgyessy-kormány, harmadát az Orbán-kormány és hatodát az én kormányom költötte el” – mondta Gyurcsány. Olyan gazdaságpolitikát teremtett ez a program, amelyet 2006 után csak visszafogással lehetett fenntartani.

„Az is kiderült, aki egyszerre sokat ad, majd a végén visszavesz, az összességében kevesebbet adott, mintha egyenletesen adott volna, vagyis a jóakaratnak nyögés lett a vége” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte a törekvés azonban nem veszett el. Úgy véli, 2001-hez képest a nyugdíjak ma harmadával, a bérek negyedükkel érnek többet, a családtámogatásra pedig 40 százalékkal fordítanak többet. Magyarország ma jobban él, mint 2001-ben – jelentette ki. Hozzátette, ahogy a jóléti rendszerváltás eredményeinek jelentős része 2006 után elenyészett, ez nem igaz mindarra, ami az országban építkezésben, fejlesztésben történt. Szinte nincs olyan falu, amelyben ne épült volna valami – állítja a volt kormányfő.

Még több Bajnaira lenne szükség


Új hidak, 250 ezer új lakás épült az elmúlt nyolc évben, amelyet nem a kormány, hanem a magyar adófizetők építettek – mondta Gyurcsány. A bukott miniszterelnök szerint az a program, amit 2006-ban kezdtek, egy olyan program volt, ami felnőttnek nézte az embereket. Gyurcsány úgy látja, hogy ettől a programtól az ország megriadt. „A 2006-ban megkezdett reformok félúton megrekedtek, a jobboldal által szervezett ellenállás miatt.” A volt miniszterelnök szerint a politikai háborúskodás során esélyük sem volt a sikerre. Gyurcsány kijelentette, hogy a kudarc okai bennük is voltak, mivel rosszul mérték föl a helyzetet. „Azt hittem, az igazságunk és az akaratunk elég lehet a reformok végigvitelére” – tette hozzá. „Nem volt elegendő sokunknak a reformszándéka, mivel a többség nem akart velünk jönni” – mondta Gyurcsány.

A politikus úgy vélte, hogy elhibázták, hogy a többség támogatása nélkül akarták átvinni az országot a túlsó oldalra. Gyurcsány megköszönte azoknak, akik végig támogatták a progresszió politikáját. „A népszavazás és a gazdasági válság döntő csapást mért a kormányra és a reformokra.” Gyurcsány úgy látja, tavaly márciusban a további megszorítások meghozása miatt volt szükség a személyi konzekvenciák meghozására. Bajnai Gordonról elmondta, hogy tisztességes, becsületes és jó ember maradt, sok ilyen emberre lenne szükség. Lendvai tevékenységét a politikus úgy jellemezte, hogy nem könnyű a helyzete, nem magáért, hanem a magyar baloldalért és az országért cselekszik.

Gyurcsány az ország önbecsülését félti

A kormány nem magányos harcos, és „igen, olykor azt hiszi, ő az Isten”, ugyanakkor természetes a kritika is. De az nem természetes, ami 2002 óta az országban folyik, „amit a Fidesz zúdít az országra, az politikai háború”. Gyurcsány szerint ez már nem demokratikus vetélkedés, hanem nyílt uszítás. De ennek a politikának nem a szocialisták a vesztesei, hanem az ország – tette hozzá. Véleménye szerint ebben a háborúban az ország már elvesztette morális és emberi viszonyítási pontjait. Az ellenzék kritizálhat, de Gyurcsány azt már vitatja, hogy helyesen és hazafiasan jár-e el a jobboldal, hiszen – szerinte – azt sulykolják, kullogunk, elbukunk, lemaradunk. „Nem szabad ezt elhinni!” – vélekedett, és hozzátette: ha a kormány adott is okot a kritikára, „az ország akkor sem adott okot arra, hogy összezúzzák az önbecsülését”. Irracionális gyűlölködést keltett a Fidesz Magyarországon – fogalmazott. A bukott miniszterelnök úgy véli, nem lehet az ország ellen háborút folytatni, nem lehet revansot venni. Szerinte a szocialistáknak fontosabb az önbecsülés, mint „az elátkozott politikai háború, benne a jobboldallal”.

Gyurcsány a Fidesz szavazóihoz is odafordult, feltéve nekik a kérdést: valóban úgy hiszik-e, hogy a demokráciához méltók azok a szavak, mint az „ocsmány, féreg, korcs”? Amikor Molotov-koktélokat dobtak a szocialista képviselők házára, miért nem állt fel Orbán Viktor, hogy azt mondja, nem kell neki azoknak a támogatása, akik ilyen dolgokra képesek? – folytatta az eszmefuttatását. A jobboldali szavazóktól megkérdezte, normálisnak gondolják-e, hogy valaki némaságba burkolózva akarja a hatalmat megkaparintani. Szerinte ilyenkor már jó előre lehet tudni: „ez a politika, ez a kormány a hazugság mocskában születik”. Véleménye szerint ez a magatartás annak az erkölcsnek az elárulása, amire általában a jobboldal hivatkozik. „Ez gyávaság és árulás. Ez a Fidesz politikája” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy „újabb és újabb lendülettel háborús események történtek”: az Erzsébet híd elfoglalása, kordonbontás és a tévészékház felgyújtása. Úgy érzi, nem vitatható a polgárok felháborodáshoz való joga. De vitatható, hogyan fajulhat odáig, hogy gyújtogassanak. „A rendőrséggel szemben nem lehet a rendbontók oldalára állni, mint ahogy a Fidesz tette” – fogalmazott a bukott miniszterelnök.

„Szeretlek titeket”

Gyurcsány a Jobbik szavazóihoz is szólt, mint mondta, próbálja megérteni az indulataikat. „Látom és értem, hogy Magyarország a szűkülő remények országa is, s sokak számára tele van kilátástalansággal.” Ám a volt kormányfő szerint mindez nem indok arra, hogy azok, akik „büszkék magyarságukra, tömegesen, megfélemlítő módon fordulnak más csoportok ellen”. Hozzátette: nem látott még olyan vitát, amelyet a düh, az agresszió megoldott volna, csak olyat , amelyből emiatt tragédia lett. A szélsőséges radikalizmus nem a mennybe, hanem a pokolba juttathatja az országot – fogalmazott.

Gyurcsány szerint a Jobbik és a Fidesz között „gondolati azonosság” áll fenn. Mindkettő előrébb valónak tartja az antidemokratikus erőt a demokratikus párbeszédnél – véli. „A Jobbik szélsőségéhez képest a Fidesz demokratának tűnhet, de a demokraták oldaláról nézve a Fidesz a szélsőségesség egyik formája” – fejtette ki. Hozzátette: nem a Fidesz szavazói, hanem a politikája az, ami szélsőséges.

A baloldali politikus azokhoz a nem kevesekhez is szólt, akik korábban az MSZP-re szavaztak, de most bizonytalanok, és nem akarnak szavazni menni. Gyurcsány „meg szeretné erősíteni őket a hitükben, hogy helyesen szavaztak négy éve, mikor a baloldalt választották, s nincs okuk a szégyenkezésre”.

Az exkormányfő ezután azoknak mondott köszönetet, akik ismét az MSZP-re szavaznak, s „akiknek hite töretlen maradt”. Mint fogalmazott, „nélkülük nem bírtuk volna ki a 2006-os őszi rohamot sem”. „Nélkületek nem ment volna. Csodálom erőtöket, kitartásotokat. Szeretlek titeket” – vallott a politikus.

Az MSZP a nyugatos polgárosodás utolsó védője


„Minden esély megvan arra, hogy hárompárti parlament jöjjön létre” – mondta Gyurcsány. A politikus szerint az MSZP lehet a nyugatos polgárosodás utolsó védője. Gyurcsány a bizonytalankodókat az MSZP listájának a támogatására szólította föl. Szerinte az áprilisi választásokkal nem lesz vége a küzdelemnek. Gyurcsány úgy látja, az ország az elmúlt 20 év legnehezebb választása előtt áll. „Én az MSZP listájára fogok voksolni” – zárta beszédét Gyurcsány.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.