Jóri András az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az illetéktelen hozzáférések ellen a cégek IT-rendszerei védettek, a szerverekre a belépést proxi, hierarchikus kulcs, kamera és személyes biztonsági védelem is biztosítja. Problematikusnak találta ugyanakkor, hogy a WAP szolgáltatásra vonatkozóan a gyakorlat nem egységes, egyes szolgáltatók nem őrzik meg az adatokat, mert a WAP-olást nem tartják internethasználatnak. Kifogásolható az adatvédelmi biztos szerint az is: a megőrzési idő lejártát gyakran úgy kerülik ki a hatóságok, hogy lefoglalási kérelmek útján az egész adattároló eszközt birtokba veszik és tetszés szerint válogatják le arról a szükséges adatokat.
Az ombudsman utalt arra: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerint az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, illetve a szolgáltató bűnüldözési célból megőrzi az előfizető, illetve felhasználó általi kommunikáció valamennyi forgalmi adatát. Rögzíti a vezetékes, a mobil-, valamint az internetes kommunikáció adatait, melyekkel pontosan nyomon lehet követni, hogy ki kivel, milyen időpontban, milyen időtartamban, milyen gyakran érintkezik.
Megismerhető az előfizető neve, címe, telefonszáma, továbbá az, hogy mikor és kit hívott és mennyi ideig telefonált. Hívásátirányítás esetén az a telefonszám is, amelyre a hívást átirányították, illetőleg a hívás helye. E-mail esetében elérhető az előfizető neve, címe és e-mail címe, továbbá az, hogy mikor és kinek küldött üzenetet. E körbe tartozik az előfizető hozzáférésére vonatkozó adat, az, hogy mikor és mennyi ideig kapcsolódott a hálózatra, és eközben milyen címmel azonosították, továbbá hálózati tűzfalaknál a kifelé zajló forgalom is. A megőrzési idő egyes adatoknál az előfizetői szerződés megszűnését követő, más adatok esetén azok keletkezését követő egy év, a sikertelen hívásokra vonatkozó adatoké a keletkezésüket követő fél év.
(MTI)
origo.hu
„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról
