Elöljáróban szögezzük le: a győri ETO Park bármennyire is impozáns és állítólag európai színvonalú, lenne még mit javítani rajta. A sajtó munkatársai például ölükben szorongatták laptopjaikat – végig a mérkőzés alatt – a nézőktől egyáltalán nem elválasztott, sziklafal meredekségű soraikban, a nézők tájékozódását segíteni hivatott, színes mellényes szolgálat a helyét kereső arra járóval azt közölte, „mi is először vagyunk itt, talán arra induljon”, és mint a találkozót beharangozó írásunkban is kitértünk rá, irgalmatlan szagok terjengtek a stadion környékén. A találkozó aztán nézőt és sajtómunkást is kárpótolt, a meccs összképén nem látszott túlságosan, hogy téli szünet végéről jött a játékosok jelentős része, és ami a legfontosabb: a magyar válogatott nemhogy nem kapott ki neves ellenfelétől, egyenesen jobb volt Oroszországnál, így játszott döntetlent.
A mikrofonok mögött elhelyezkedő Erwin Koeman (edzőkollégájának, Guus Hiddinknek éveken át volt segítője Hollandiában) nem is fukarkodott a dicsérő jelzőkkel csapata játékának értékelésekor.
Koeman: Nem akartak az oroszok kikapni
– Nagyon elégedett vagyok a látottakkal, az első félidőben végig jobbak voltunk az oroszoknál és teljesen megérdemelten szereztünk vezetést – fészkelődött székén mosolyogva Erwin Koeman, aki köszönetet mondott a győri klubnak a kiváló körülményekért. – A szünet után persze ellenfelünk is feljavult-felgyorsult, és bár néha mezőnyfölényben játszottak, mi alakítottunk ki nagy gólhelyzeteket, a pontrúgásból kapott, buta gólért nagy kár volt – fogalmazott a második félidőről. Koeman úgy véli, „ezt a mérkőzést akár meg is nyerhettük volna, igaz, az oroszok sem akartak kikapni”. Végül összefoglalva így kerekítette le mondandóját: – Nagyszerűen játszottunk, jól helytálltunk. Ez elvárható lenne minden mérkőzésünkön.
S hogy miképp eshetett meg a szbornajával, hogy nem győzött a friss világranglistán nála 36 hellyel hátrébb álló magyarok ellen? Talán nem volt eléggé hideg – pedig az ETO Parkba szerda este belekóstoltak a mínuszok. Guus Hiddink, a Hollandiával 1998-ban, Dél-Koreával 2002-ben vb-elődöntőbe jutó, 2006-ban Eb-bronzot (az oroszoknak) összehozó tréner nem fogta ilyesmire a kínos búcsúeredményt.
Hiddink nem zárta be a kaput
– A magyarok egyszerűen jobban játszottak a meccs első szakaszában, de a félidő végére feljavultunk, kicsit átszerveztük a csapat játékát – így a szakvezető. Hiddink nagyon örült, hogy viszontláthatta jó barátját – a magyar szövetségi kapitányt –, annak nemkülönben, hogy „ilyen jó csapatot rakott össze”.
Kissé furcsa volt hallani tőle, hogy az ellenféltől azt kapta, amit várt, hiszen a két csapat közt – papíron – akkora a különbség az övé javára, hogy Oroszország számára egy ilyen döntetlen pestiesen szólva „égés”. Hiddink és a világsajtó számára ez a felkészülési meccs mást is hordozott, mint egy győri döntetlent.
Az eddig minden válogatottjával sikeres tréner „beteljesítette küldetését”, távozik a válogatott stábjától, mégis fontosnak tartotta elmondani: – Élveztem az orosz válogatott melletti munkát, az itt töltött időszakot, megpróbáltam kicsit változtatni a csapat stílusán, s úgy érzem, nem csukódott be még minden ajtó mögöttem.
A médiában számos találgatás van a jövőjével kapcsolatban. Egy igen valószínű változat szerint a nyári vb-n Elefántcsontpart nemzeti csapatát igyekszik majd minél tovább juttatni, ősztől viszont már a török futballszövetség alkalmazottja lesz. De akárhogyan is történjék, bizonyára kimagasló munkát végez majd, ahogy ezt tette az elmúlt években a szbornajánál – ne becsüljük hát le válogatottunk győzelemmel felérő döntetlenjét!
