Lesz még magyar földgáz

Vannak még lehetőségek a magyarországi földgázkitermelésben, miközben nagyon jelentős változások várhatók a földgázpiacon – mondták a szakértők az IIR Magyarország GasCon 2010 konferenciáján szerdán Budapesten.

Székely Árpád, Magyarország volt moszkvai nagykövete kiemelte, hogy az Egyesült Államok „szép csendben” túlhaladta az orosz földgázkitermelést, miközben a Nabucco és a Déli Áramlat tervezett megépítése a földgázvezetékekre terelte a figyelmet.

Székely Árpád emlékeztetett arra, hogy az amerikaiak megelőzték az oroszokat és 2009-ben 774 milliárd köbméter földgázt hoztak felszínre, míg az Európát ellátó Gazprom 540 milliárdot. A volt nagykövet véleménye szerint az orosz szállító ugyanolyan kiszolgáltatott a földgáz ügyében, mint az európai vevők, mert az orosz költségvetés nagy részben a gázexport árbevételétől függ és máshová nem tudnak szállítani, csak Európába.

Székely Árpád szerint Magyarország csak azt teheti, hogy erősíti kapcsolatait Németországgal, ami eddig is a kölcsönösen előnyös érdekeken alapult. A németek ugyanis tulajdonosok a Gazpromban, és sajtóhírek szerint készségesnek mutatkoznak az ukrajnai tranzitszállítások támogatására. Magyarország érdeke az, hogy az európai tranzit Magyarországon keresztül menjen, és a vezetékhálózat rácsos szerkezetű, azaz jól kihasználható legyen – húzta alá a volt nagykövet.

Fokozható a hazai kitermelés

Holoda Attila, a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója arról szólt, hogy a Molnak van technológiája a kitermelés fokozására a magyarországi gázmezőkön.

A Mol szakértője beszámolt arról, hogy a magyar olajtársaság az utóbbi 5-6 évben jelentős erőfeszítéseket tett a meglévő mezőkön a földgázkihozatal növelésére. Ebben Magyarország élen jár – tette hozzá. Kifejtette: a Mol azért ért el kiemelkedő eredményeket ezen a területen, mert ott tevékenykedett, ahol a legkisebbek a kockázatok, tavaly például nyolc kutatófúrásból hat „találat” volt. Igaz, ma már nagyméretű találat nincs, az 50-200 millió köbméter kapacitás kicsi az ország felhasználásához képest, de „a sok kicsi sokra megy” – fűzte hozzá Holoda Attila.

Elmondta: a Mol a megkutatott szénhidrogén-mennyiség átlagosan 32 százalékát felszínre hozza, míg a világon az átlag 8 százalék, de általában 22 százaléknál már mindenki felhagy a kitermeléssel.

A Mol a megújuló energiák közül a bioenergia és geotermikus energia mellett kötelezte el magát. A szakember véleménye szerint a nem hagyományos földgázkutatás eredményeként érzékelhető mennyiségű földgázt legkorábban 2023 táján lehet majd felszínre hozni.

Holoda Attila a legbiztosabb forrásnak a földgáztárolókban lévő gázt nevezte, és utalt arra, hogy a Mol érdekelt a 2009 végén átadott 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai tárolóban és közös földalatti tároló projektje van a Gazprommal.

A Mol igazgatójának előadásában nagy hangsúlyt kapott a környezetvédelem. Térképen mutatta be, hogy a Mol kutatási területeinek közel 24 százaléka a Natura 2000 védelem alatt álló területén helyezkedik el. Itt többek között azért nem tud a Mol tevékenykedni, mert „a kőrisfát zavarják” a kútfúrások. A szakember szerint elgondolkodtató, hogy környezetvédelem címszó alatt milyen károkat okoznak a magyar gazdaságnak, miközben a környezeti változások tízezer éves időszak alatt történnek meg.

(MTI)