Nincs is veszélyben a magyar hóvirág?

A hóvirág eszmei értéke tízezer forint, s egy kormányrendelet szerint természetkárosítás bűncselekményét követi el az, aki egyetlen szálat is leszakít. Van azonban egy kis gond ezzel a vasszigorral: az égvilágon semmi nem indokolja.

MNO
2010. 03. 03. 11:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai hóvirágállomány egyáltalán nem veszélyeztetett; erős és népes a populáció. Az unió azért tiltja a gyűjtését, mert Európa néhány területén valóban eltűnőben van. Magyarországon azonban nem tartozik a veszélyeztetett növények közé a hóvirág – erősítette meg a megyei portálnak Márkus András, a Duna-Dráva Nemzeti Park botanikusa is. Az tény, hogy ha hosszú távon és nagy mennyiségben gyűjtenék tovább, akkor évek múlva vélhetően silányabb és satnyább lenne, s az is tény, hogy a védelem előnyére válik a növénynek, hiszen változatosabb, erősebb lesz tőle. Azonban a jelenlegi teljes tiltás helyett rugalmas, területi szabályozás is bőven elegendő lenne. Ahol kevés a hóvirág, ott maradhatna a teljes kímélet, ahol viszont erős és népes az állomány, azokon a területeken nyugodtan megengedhetnék a – nem üzletszerű – gyűjtését – véli a szakember.

A tiltó rendelet nem tesz különbséget üzleti mennyiség és néhány szál virág között. S akkor is bűncselekményt követünk el, ha saját kertünkben szedünk hóvirágot. Az EU-s irányelv sokkal megengedőbb a hazai szabályozásnál. Az EU intézkedési lehetőséget ad, és nem írja elő a virágszedés megtiltását. Azt is kimondja, hogy figyelembe kell venni az adott tagország sajátosságait – szokásait, gazdaságát, kultúráját – a szabályozáskor. A hazai rendelet ugyanakkor sokkal szigorúbb. Teljes tiltás szerepel benne és egy kalap alá veszi a kirándulókat és a megélhetési virággyűjtőket.

Természetőrök mondják: mindenki érzi, hogy hóvirágügyben jókora az ellentmondás, és senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kirándulóktól kellene védeni ezt a növényt. Vannak olyan hatások – például az erdőgazdálkodás –, amelyek a családi vázánál jóval nagyobb veszélyt jelentenek a hóvirágra. Ezért a korlátozást a területen dolgozók jobbára úgy értelmezik, hogy az csak az üzleti mennyiségek gyűjtését tiltja, s ellenőrzésre is elsősorban a piacokon és a virágárusoknál lehet számítani. Ha az erdőben hóvirágszedő családba botlik a természetőr, legfeljebb figyelmezteti. Hatósági engedéllyel akár a kertünkben is termeszthetünk hóvirágot, s akár árusíthatjuk is azt.

A Dráva mentén már az óvodások is tudják: a hóvirágot nem szabad letépni. 2006 volt az első év, hogy nem hozott pénzt a konyhára a tavasz első hírnöke. A Dráva mentén – de Somogy más területein is – a hóvirággyűjtés jelentős jövedelem kiegészítés volt, ami azonban fejfájást okozott a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának. Sokan ugyanis, dacolva a tiltással, védett területen szedték le az akkor még nem védett hóvirágot. 2005 szeptemberétől azonban – egy uniós szabályozás miatt – nemcsak a védett területeken tilos leszedni a hóvirágot, hanem mindenütt, mert maga a növény lett védett. Pár éve még aláírást is gyűjtöttek a kaposvári piacon, akik ezzel nem értettek egyet, mondván: túlzó a szabályozás, mert Magyarországon nem fenyegette kipusztulás a növényt. Napjainkra azonban „rend lett a fejekben“, senki nem kockáztatja a büntetést.

(sonline.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.