Rossz hír a világnak: idén sem várható klímavédelmi megállapodás

Csaknem teljesen biztos, hogy az idén sem sikerül nemzetközi szerződést kötni a klímavédelemről – mondta az Európai Bizottság éghajlat-politikai biztosa a The Financial Timesnak. Közben Kína bejelentette, hogy csatlakozik a koppenhágai egyezményhez.• „A világ távolabb került a megállapodástól” • Súlyos kudarccal végződött a klímacsúcs • Lekapcsoljuk a villanyt, és elszabadul a pokol

MNO
2010. 03. 09. 14:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína kedden hivatalosan csatlakozott a tavaly decemberben született koppenhágai klímaegyezményhez, és ezzel az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként támogatja a megállapodást. Peking a bonni székhelyű ENSZ klímaváltozási titkárságnál levélben jelezte csatlakozási szándékát.


Connie Hedegaard a londoni gazdasági lapnak elmondta: a tárgyalások nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy az év végi mexikói klímacsúcsra elkészüljön egy megállapodástervezet. A biztos hozzátette: nem is vezetne eredményre, ha a nemzetközi közösség túlságosan törekedne egy új egyezmény megkötésére.

„Valamennyi részlet tisztázása alig kilenc hónap alatt szinte kilátástalan” – mondta Hedegaard, aki a dán kormány klíma- és energiaügyi miniszteri posztjáról érkezett a bizottságba, és a tavaly decemberben rendezett koppenhágai klímakonferencia elnöke volt. „Az Európai Unió megelégedéssel fogadná, ha mégis sikerülne, de nagyon nehéz volna még az idén tető alá hozni egy új szerződést” – mondta Connie Hedegaard.

A politikus szerint sokkal valószínűbb, hogy a jövő évben, a dél-afrikai éghajlatvédelmi ENSZ-értekezleten kötik meg az új éghajlatvédelmi megállapodást. A világszervezet tagállamainak így sikerülne tartani a menetrendet, amely szerint legkésőbb 2012 végéig, a klímavédelmi erőfeszítéseket összehangoló eddigi egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, a kiotói jegyzőkönyv lejártáig kell megalkotni az újabb szerződést.

Egy átfogó megállapodás kidolgozása volt a célja a koppenhágai értekezletnek is, amely Hedegaard szerint egyáltalán nem volt sikertelen, hiszen a fejlett és a fejlődő országok első alkalommal jutottak közös elhatározásra az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentéséről.

Koppenhágai stílusú – vagyis jogilag kötelező érvényű egyezmény elfogadására irányuló – tanácskozást azonban nem lehet tartani többé. Ilyesmivel csak egyszer lehetett próbálkozni, mert ha a diplomaták azt erőltetnék, hogy még az idén készüljön el a szerződés, és Mexikóban mégsem sikerülne egyezségre jutni, akkor túl nagy árat kellene fizetni a kudarcért. „Mindenki azt mondaná, hogy inkább felejtsük el az egészet” – véli az Európai Bizottság dán tagja.

Az ENSZ klímavédelmi konferenciasorozata 1992-ben kezdődött, amikor elfogadták a kiotói jegyzőkönyvet. A londoni gazdasági lap szerint a jegyzőkönyv megbukott, mert nem írt elő kötelezettségeket a fejlődő országok számára, az Egyesült Államok pedig nem csatlakozott hozzá.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.