Az igazságszolgáltatás „állatorvosi lova” a Kulcsár-ügy? + Képriport

A Kulcsár-ügy az igazságszolgáltatás „állatorvosi lova” – mondta védőbeszédében a brókerbotrány elsőrendű vádlottjának ügyvédje a Fővárosi Ítélőtáblán kedden.• Új eljárást kért az ügyész a Kulcsár-per tárgyalásán

A védő szerint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság évtizedes problémái figyelhetők meg a hét éve húzódó eljárásban, ahol másodfokon megalapozatlanság miatt a vád és a védelem egyaránt a másfél évvel ezelőtti elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és új elsőfokú eljárás lefolytatását kéri a táblától. Amennyiben ennek helyt adnak, még több évig is eltarthat a sokmilliárdos sikkasztás vádjával folyó büntetőper. A másodfokú eljárás várhatóan csütörtökön további védőbeszédekkel folytatódik az ítélőtáblán, döntés a jövő héten várható.

A 2003. nyarán kipattant brókerbotrányban az ügyészség azért emelt vádat, mert álláspontja szerint Kulcsár a K and H Equities munkatársaként 1998. és 2003. között jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, magánszemélyek és állami vállalatok pénzét off-shore cégeken keresztül. A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét, amelyben nem jogerősen Kulcsárt nyolc év börtönre, 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, és előzetes letartóztatásba helyezte. A jelenleg is fogva tartásban lévő elsőrendű vádlottat bilincsben hozták a keddi tárgyalásra is. Az összesen 24 vádlott közül az elsőfokú bíróság nem jogerősen hetet letöltendő szabadságvesztésre ítélt, vagyonelkobzást pedig 8 vádlott esetében szabott ki, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

„Kulcsár Attila nem sikkasztott" – jelentette ki kedden a védő, aki szerint a kifogásolt tranzakciók 80 százalékában senkit nem ért kár, mi több 100-200-300 százalékos extraprofitra tehettek szert egyes ügyfelek. Kulcsár védője szerint már 2003 nyarán, a nyomozás megindulása után órákkal, napokkal tudniuk kellett volna a hatóságoknak, hogy ebben az ügyben nem lehet szó sikkasztásról, ugyanis nyilvánvalóan hiányzik ennek a bűncselekménynek az egyik elengedhetetlen tényállási eleme, a rábízás, azaz, hogy az elkövető a rábízott dologgal sajátjaként rendelkezik. A védő szerint az eljárás félresiklásában szerepet játszhatott az, hogy, ha a nyomozó hatóságok változtatnak a cselekmény minősítésén, akkor ismét kiadatási eljárást kellett volna lefolytatni Ausztriával, ahol korábban kézre kerítették a bujkáló Kulcsárt. Továbbá a sértett bank sokmilliárdos érdeke fűződött ahhoz, hogy sikkasztásnak minősüljenek a történtek. Ez ugyanis biztosítási esemény lehet. A védő szerint Kulcsár cselekménye a múlt heti vádbeszéddel szemben csalás sem lehet, ugyanis ennek egyik tényállási eleme, a tévedésbeejtés is hiányzik. Kulcsár ügyvédje rámutatott: egyetlen ember sincs az országban, aki, ha egy benzinkút kávézójában milliókat kap nejlonzacskóba csomagolva, ne sejtené, hogy ebben van valami jogellenes. De a védő szerint az is furcsa, hogy amikor védence a büntetőjogi felelősségre vonástól tartva körlevelet intézett ügyfeleihez, hogy a hatóságok érdeklődésére mit mondjanak, egyik ügyfele sem rohant a hatóságokhoz, mondván, hogy ő semmiféle jogellenes ügyletben nem akart részt venni. Tehát Kulcsár ügyfelei nem voltak tévedésben, pontosan tudták miben is állapodtak meg a brókerrel.

Kulcsár ügyvédje felvetette azt is, vajon miféle jogi és morális rend uralkodott a banknál, ahol éveken át szabálytalan tranzakciók ezrei zajlottak. És mindezek után az egyetlen ember, aki ebben az ügyben bűnösnek vallja magát, az Kulcsár Attila – jegyezte meg az ügyvéd. Ugyanakkor Kulcsár saját magát és másokat is terhelő vallomásainak életszerűségével és hitelességével kapcsolatban az ügy más vádlottjai, illetve védőik által megfogalmazott kritikákra reagálva, a bróker ügyvédje azt is megjegyezte, hogy védence beismerése nehéz helyzetben született és a „mit ismerjek még be" kategóriájába tartozik. Az ügyvéd védőbeszédében nem állította, hogy Kulcsár ártatlan, de védence cselekményeivel kapcsolatban csak az okirat-hamisítás bűncselekményét említette.

A keddi tárgyaláson a vádlottak is felszólalhattak. Kulcsár semmit nem kívánt mondani. Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, aki első fokon öt év börtönt és 177 milliós vagyonelkobzást kapott, arról beszélt, hogy a nyomozás téves koncepció alapján zajlott és Kulcsár szavahihetőségét vizsgálni kellett volna. A 3 év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklós szerint koncepciós, értelmetlen eljárás folyt. Bitvai úgy vélte: Kulcsárnak személyes oka volt arra, hogy rá terhelő vallomást tegyen, ugyanis Bitvai, az Állami Autópálya Kezelő vezérigazgatójaként 2003. nyarán visszakérte a cég pénzét Kulcsártól és feljelentést is tett, így hozzájárult a piramisjáték bedőléséhez, lelepleződéséhez. Bitvai kiemelte, hogy a 7 éve tartó eljárás egzisztenciáját és családi életét egyaránt tönkretette, ezért mindenképpen az eljárás jogerős befejezését kéri, mert bár ártatlannak érzi magát, de mégis jobb, ha elítélik, mintha 63 évesen még egy többéves bírósági eljárás vár rá.

A másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 milliós vagyonelkobzásra ítélt Forró Tamás újságíró szintén ártatlanságát hangsúlyozta a tárgyaláson. Megjegyezte, hogy a nyomozás első hónapjaiban született iratok egész másról szóltak, mint amivé később vált az ügy. Bizonyos szereplők eltűntek, egyes ügyfelek pedig faji, vallási, politikai, üzleti szempontok alapján gyanúsítottak lehettek. Forró Tamás Kulcsár vallomását kreáltnak, kivételes természeti jelenségnek minősítette, amely egyszeri és megismételhetetlen. Az előző másodfokú tárgyaláson a sértettek képviselői közül a K and H Bank ügyvédje azt emelte ki, hogy az ügyfelek kifejezetten Kulcsárra bízták a pénzüket, az ő személyére tekintettel mentek bele az ügyletekbe. A másodfokú tárgyalás csütörtökön folytatódik további védőbeszédekkel.

(MTI)