Euróövezeti rendszerválsággá nőtt a recesszió

Az euróövezet szerkezeti problémáit felerősítő rendszerválsággá terebélyesedett 2010-re a gazdasági válság, a kilábalás pedig évekig elhúzódhat – mondta egy csütörtöki, budapesti konferencián Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA VKI) kutatási igazgatója.

A Válság az euróövezetben – dilemmák és kilátások című konferencián a kutató elmondta: a 2008-ban kiteljesedett pénzügyi válság annyiban egyedülálló, hogy kívülről érkezett. A New York-i Wall Streetről, az amerikai pénzügyi rendszerből indult ki, de az euróövezet bankrendszerét is hamar leterítette, majd átterjedt a reálgazdaságra.

Valamennyi uniós intézmény és politika közül az euró kialakítása tartott a legtovább, kerek húsz évig, az integráció azonban féloldalasra sikerült, „megállt a közös pénz bevezetésénél”, a válságkezelés ezért túlnyomórészt tagállami szinten indult meg.

A nemzeti kormányok tanultak az 1929–1933-as nagy válság példájából, tudták, hogy a bankrendszert mindenképpen stabilizálni kell, aztán pedig a reálgazdaságot kezdték élénkíteni. Eközben viszont sorozatosan megszegték az uniós integráció szerződésekbe foglalt szabályait. Beszédes adat, hogy a szerződések őre, az Európai Bizottság a 27 tagállam közül 20 ellen indított túlzottdeficit-eljárást – mondta Rácz.

A bankmentő és gazdaságélénkítő programok miatt felszökött az államháztartási hiány és tovább nőtt az államadósság, „2010 így az államháztartási hiány éve” szerte az euróövezetben és azon kívül is – tette hozzá.

A gazdaság azonban nem indult be, a bankok félnek hitelezni a vállalatoknak, „szinte áll az egész rendszer”, és nő a munkanélküliség – mondta Rácz Margit, aki szerint középtávon is gyenge növekedés, „nyögvenyelős” kilábalás várható, és a felduzzadt hiány miatt inflációs nyomás is kialakulhat.

A világméretű gazdasági válság és főként a görög helyzet elmérgesedése kiemelte az euróövezet szerkezeti gyengeségeit, rámutatott például a fiskális együttműködés hiányára – mondta Rácz Margit. A válság ugyanakkor kikényszeríthet előremutató megoldásokat is – tette hozzá. „A tagországok nem szólhatnak bele egymás költségvetési politikájába, egy nemzetközi szervezet viszont igen” – utalt a kutató egy nemrég felmerült elképzelésre, amely szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára uniós intézményt kellene szervezni. Ez a koncepció a kutató szerint 4-5 éven belül meg is valósulhat.

(MTI)