Felélednek a mezővárosok

A Dél-Alföld térségeiben az elmúlt 30 évben új életre kelt a térség mezővárosaira jellemző helyi polgári kezdeményező készség, a kis- és középvárosok kommunális és infrastruktúrafejlesztő politikája – írta a Mezőváros és vidéke című szerdai konferencia előszavában Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke.

Az akadémikus rámutatott: a magyar mezőváros hagyományosan sajátos településfejlődési egység, amely szerves kapcsolatban áll környékével, az ellátórendszerek, a kis- és középipari vállalkozások és a városi-piaci életforma sajátos együttese. A Mezőváros és vidéke konferenciasorozat még délelőtt Hódmezővásárhelyen kezdődött, majd délután Szarvason folytatódott.

Babák Mihály, a 17,5 ezer lakosú vendéglátó város polgármestere előadása elején ugyan a rendszerváltás vesztesének nevezte városát és a tágabb térséget, mert leépült a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszer-feldolgozó vertikum, ám azt is hozzátette: jó néhány vállalkozás túlélte az átmenetet, és ma már a kibontakozás lehetőségét keresi. Ilyennek nevezte a baromfiipart, a fémipart, de szerinte hasonló lehetőségek előtt áll a Körösökre épülő turizmus és haltenyésztés is. A város első embere kiemelte: Szarvas mint mezőváros valóban ellát térségi szerepet, és ezt a környező települések egyenrangú bevonásával teszi. A város mindazonáltal központi szerepet játszik a környéken, hiszen például az egészségügyi szakellátás és a központi orvosi ügyeletet költséghatékony módon nem lehet diverzifikálni. Hasonlóan kiemelt szerepet lát el Szarvas a közép- és felsőfokú oktatás területén is.

Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke előadásában egy nagyobb egység, Békés megye egésze szempontjából közelítette meg a térségi feladatok lehetséges ellátását. Emlékeztetett: 2005 végén kidolgoztak ugyan egy Körösök Völgye Fejlesztési Tervet, ami egyebek mellett az úthálózat, az idegenforgalom, a vízgazdálkodás, a turizmus és a környezetvédelem integrált fejlesztésével foglalkozott, ám azt a kormány 2006-ban „lesöpörte”. Így a megyei önkormányzat, elsősorban a gazdasági válságra válaszként növekedésorientált fejlesztési programot dolgozott ki, amellyel mérsékelni próbálja a megyét ért központi elvonások hatásait. Ezért bocsátottak ki 2008 végén 9,4 milliárd forint értékben kötvényt, amelyből eddig már legalább négy milliárd értékben előrehoztak fejlesztési programokat. Például saját forrásból tudásházzá építették át a megyei könyvtárat, folyamatosan korszerűsítik a szakképző intézményeiket és azok kollégiumait úgy, hogy képesek legyenek olyan szolgáltatásokat is nyújtani, ami árbevételt eredményez.

Az elnök kiemelte: az önkormányzat a megye egészében gondolkodik, védi és képviseli az itt élők érdekeit, ugyanakkor intézményein keresztül olyan szolgáltatásokat kíván nyújtani a teljes lakosságnak, amelyek megfelelnek a kor és a hatékonyság igényének.

(MTI)