„Houston, gond van” + Képek

„Houston, gond van” – hangzott el a mára már legendássá vált mondat az Apollo 13 fedélzetén. Éppen 40 éve, 1970. április 11-én indult útjára az amerikai Hold-program harmadik missziója, mely kis híján tragikus véget ért. Végül „sikeres kudarcnak” bizonyult, hatalmas teljesítménnyel sikerült az űrhajósokat megmenteni. Az űrutazásról 1995-ben nagy sikerű amerikai film is készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszereplésével.

Pálfi Krisztina
2010. 04. 11. 3:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Apollo 13-nak, az amerikai Hold-program harmadik missziójának a célja az volt, hogy az Apollo 11 után ismét embert juttassanak a Holdra, de majdnem tragédiával végződött egy oxigéntartályban történt robbanás miatt. Az Apollo 13 1970. április 11-én indult útjára a Kennedy Űrközpontból. Az Apollo 13 parancsnokának a legtapasztaltabb asztronauták egyikét, James Lovellt nevezték ki, mellé két újoncot, Fred Haise holdkomppilótát és Jack Swigert parancsnokimodul-pilótát osztották be. Már az indulás sem volt problémamentes: a második fokozat középső hajtóműve két perccel korábban állt le, de a harmadik fokozat égési idejét 34 másodperccel megnyújtva sikerült pályára állítani az űrhajót.


A Földtől 320 ezer kilométerre az irányítóközpont egy rutinfeladatra utasította a legénységet, ugyanis meg kellett keverni az üzemanyagcellák hajtóanyagául szolgáló két tartályban az oxigént. Ám az egyikben csupasz huzalok érintkeztek a gázzal, és egy szikra berobbantotta az oxigént a ventilátor működése közben. Ekkor hangzott el a mondat: „Houston, gond van (Houston, we have a problem)”. A balesetben megrongálódott a másik tartály is, amiből alig néhány óra alatt elszivárgott az oxigén. Ezzel az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Az energiaellátó rendszer leállt, a parancsnoki modul használhatatlanná vált, mert víz, fűtés és navigációs eszközök nélkül maradt. Az Apollo 13 magatehetetlenül sodródott az űrben.


A missziót mihamarabb be kellett fejezni, a Holdra szállásról már szó sem lehetett. Houston lezáratta az üzemanyagcellákhoz oxigént szállító vezetékeket, ám így takarékoskodni kellett az árammal. Így a három űrhajós átszállt a két emberre tervezett holdkompba, de itt azzal szembesültek, hogy nincs fűtés és a szén-dioxid tisztítását is sajátos módszerekkel – nejlonzacskókkal és szigetelőszalagokkal – kell ellátni. A pályamódosításhoz szükséges navigációs rendszert és a számítógépet is ki kellett kapcsolniuk, a rádió és egy ventilátor működött csak.


A leszállóegység hajtóművét rövid időre begyújtva megkerülték a Holdat, amelynek gravitációját felhasználva ráálltak a visszatérési pályára. A légkörbe való belépés előtt átszálltak a hővédő pajzzsal ellátott parancsnoki egységbe, leválasztották a megrongálódott műszaki egységet és a holdkompot, majd megkezdték a leszállást. Az ilyenkor szokásos háromperces rádiócsend másfél perccel tovább tartott, de aztán az irányító központ és a tévénézők százmilliói megkönnyebbülésére bejelentkezett az Apollo 13.


Az Apollo 13 küldetése végül „sikeres kudarcnak” bizonyult, egy katasztrófa után hatalmas teljesítménnyel sikerült az űrhajósokat megmenteni. Az űrutazásról 1995-ben nagy sikerű amerikai film is készült Tom Hanks, Bill Paxton, Kevin Bacon, Ed Harris és Gary Sinise főszereplésével.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.