Az Apollo 13-nak, az amerikai Hold-program harmadik missziójának a célja az volt, hogy az Apollo 11 után ismét embert juttassanak a Holdra, de majdnem tragédiával végződött egy oxigéntartályban történt robbanás miatt. Az Apollo 13 1970. április 11-én indult útjára a Kennedy Űrközpontból. Az Apollo 13 parancsnokának a legtapasztaltabb asztronauták egyikét, James Lovellt nevezték ki, mellé két újoncot, Fred Haise holdkomppilótát és Jack Swigert parancsnokimodul-pilótát osztották be. Már az indulás sem volt problémamentes: a második fokozat középső hajtóműve két perccel korábban állt le, de a harmadik fokozat égési idejét 34 másodperccel megnyújtva sikerült pályára állítani az űrhajót.
A Földtől 320 ezer kilométerre az irányítóközpont egy rutinfeladatra utasította a legénységet, ugyanis meg kellett keverni az üzemanyagcellák hajtóanyagául szolgáló két tartályban az oxigént. Ám az egyikben csupasz huzalok érintkeztek a gázzal, és egy szikra berobbantotta az oxigént a ventilátor működése közben. Ekkor hangzott el a mondat: „Houston, gond van (Houston, we have a problem)”. A balesetben megrongálódott a másik tartály is, amiből alig néhány óra alatt elszivárgott az oxigén. Ezzel az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Az energiaellátó rendszer leállt, a parancsnoki modul használhatatlanná vált, mert víz, fűtés és navigációs eszközök nélkül maradt. Az Apollo 13 magatehetetlenül sodródott az űrben.
A missziót mihamarabb be kellett fejezni, a Holdra szállásról már szó sem lehetett. Houston lezáratta az üzemanyagcellákhoz oxigént szállító vezetékeket, ám így takarékoskodni kellett az árammal. Így a három űrhajós átszállt a két emberre tervezett holdkompba, de itt azzal szembesültek, hogy nincs fűtés és a szén-dioxid tisztítását is sajátos módszerekkel – nejlonzacskókkal és szigetelőszalagokkal – kell ellátni. A pályamódosításhoz szükséges navigációs rendszert és a számítógépet is ki kellett kapcsolniuk, a rádió és egy ventilátor működött csak.
A leszállóegység hajtóművét rövid időre begyújtva megkerülték a Holdat, amelynek gravitációját felhasználva ráálltak a visszatérési pályára. A légkörbe való belépés előtt átszálltak a hővédő pajzzsal ellátott parancsnoki egységbe, leválasztották a megrongálódott műszaki egységet és a holdkompot, majd megkezdték a leszállást. Az ilyenkor szokásos háromperces rádiócsend másfél perccel tovább tartott, de aztán az irányító központ és a tévénézők százmilliói megkönnyebbülésére bejelentkezett az Apollo 13.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!