Több gyógyszert szedünk, mint 15 éve

Kismértékű javulást mutat a lakosság egészségi állapota az elmúlt évtized második felében, az egészségtudatosság, a prevenció, és az egészségmegőrzés egyre több ember számára kezd fontossá válni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egészségfelmérésének előzetes adataiból, amelyet kedden ismertettek Budapesten.

MNO
2010. 04. 27. 10:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője elmondta: 2009. szeptember 15. és október 30. között 449 településen hétezer, 15 év feletti magánháztartásban élő embert kérdeztek meg egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátásról.

Az eredményeket ismertetve kiemelte: javult a lakosság egészségérzete, a férfiak 58,9, míg a nők 50 százaléka nevezte nagyon jónak, vagy jónak általában az egészségét. A válaszokból kiderült, hogy a férfiak kétharmadának, a nők háromnegyedének van krónikus betegsége, leggyakrabban a magasvérnyomást, a mozgásszervi problémákat, illetve a szív- és érrendszeri betegségeket említették. Több gyógyszert szedünk, mint 15 éve: míg 15 éve a 15-64 évesek 36 százaléka, addig most 45 százalékuk számolt be erről.

76 százalék fordul rendszeresen a háziorvoshoz

Háziorvosát a lakosság 76 százaléka rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, a válaszadók 39 százaléka csak egyszer-kétszer fordul orvoshoz. A betegek évente átlagosan nyolc alkalommal keresik fel orvosukat, 1994-ben ötször fordultak orvoshoz.

Kórházi ellátást az elmúlt egy éven belül a válaszadók 14,3 százaléka vett igénybe fekvőbetegként, legalább egy éjszakát kórházban töltve. Ugyanakkor előfordult, hogy nem került kórházba a betegek négy százaléka, bár orvos javasolta. A legtöbben (25 százalék) időhiány miatt halasztották el a kezelést, egyötödük félt a beavatkozástól, egytizedük a várólista miatt nem tudta igénybe venni a szolgáltatást.

A kórházi ellátásokat a lakosság alig fele (48 százalék) tartja jónak, 20 százalék kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen.

Tokaji Károlyné szólt arról is, hogy a felmérés szerint a 15 éves és idősebb lakosság csaknem harmada dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A férfiaknál 10 százalékkal magasabb a dohányosok aránya, mint a nőknél. A legfiatalabb (15-17 éves) korcsoportban is jelentős a dohányosok aránya, de körükben számottevő csökkenést figyelhető meg a korábbi adatokhoz képest.

A lakosság 4,6 százaléka tartozik a nagyivók közé

Az adatok szerint a felnőtt lakosság 4,6 százaléka tartozik a nagyivók közé. (Nagyivó az a férfi, aki a kérdezést megelőző héten több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztott, a nőknél ez több mint hét egységet jelent; egy ital/alkoholegység 1 korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 0,5 cl röviditalnak felel meg.) A nők fele, a férfiak negyede állította, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholtartalmú italokat.

Önellátásában korlátozott a felnőtt lakosság 5-10 százaléka, van, akinek gondot jelent az ágyba való lefekvés, felkelés, vagy a székre leülés, onnan felállás. A megkérdezettek egy részének az önellátás még nem, de a napi teendők jelentenek kisebb-nagyobb gondot. A házi munka az egészségi állapot, vagy idős kor miatt a lakosság 17 százalékának okoz gondot. Ugyanakkor a válaszadók 81 százaléka mondta, hogy van segítsége a mindennapokban.

A főosztályvezető kérdésre válaszolva elmondta: az unió statisztikai hivatalának május végén kell az adatokat elküldeni, eddig 17 állam végezte el ezt a felmérést, így a nemzetközi összehasonlításokra még várni kell. A KSH tervezi, hogy megkeres környező tagországokat – például a visegrádi államokat – speciális elemzés végett.

A lakosság kétharmada túlsúlyos

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgató főorvosa párhuzamosan végzett vizsgálatuk kapcsán arról beszélt, hogy a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. A férfiaknál (63 százalék), a nőknél (61 százalék) közel azonos volt a túlsúly és az elhízás együttes előfordulási aránya. A túlsúly és az elhízás gyakorisága mindként nemnél növekszik az életkorral.

Utalt arra, hogy az első reprezentatív táplálkozási vizsgálathoz képest, amelyet 1985-88 között végeztek, 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, míg a nőknél 12 százalékos volt a növekedés.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.