A legnagyobb vesztes a magyar élelmiszer-feldolgozás?

A legsürgetőbb feladat egy közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása lenne a magyar élelmiszer-gazdaság számára – többek között ezt a javaslatot tartalmazza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) küldöttközgyűlésén szerdán közzétett állásfoglalás.

MNO
2010. 05. 12. 12:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az indítványok között szerepel még az általános adóteher-csökkentés, az élőmunka költségeinek mérséklése a versenyképesség növelése érdekében, az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) felülvizsgálata az élelmiszeripar megfelelő támogatása érdekében, a magyar termékprogram kidolgozása, a magyar élelmiszerek vásárlásának ösztönzése, valamint az ágazat jelentőségének megfelelő képviselet a kormányzati munkában.

A javaslatokat az ÉFOSZ azzal indokolja, hogy az ország uniós taggá válásának egyik legnagyobb vesztese a magyar élelmiszer-feldolgozás. Az ágazat kritikus helyzetét mutatja, hogy 2000 óta a termelés több mint 20 százalékkal, a foglalkoztatottak száma és a belföldi értékesítés aránya egyaránt 25-25 százalékkal csökkent. Az iparág évek óta veszteséges és súlyosan eladósodott, a beruházások értéke is folyamatosan csökken.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar élelmiszeripar tavalyi összesített vesztesége a becslések szerint 10-30 milliárd forint között mozog majd, szemben a 2008-as, ugyancsak becsült, 7-20 milliárd forint közötti veszteséggel.

A veszteség főként a 4-5 százalékos belső piacvesztésből adódik – közölte az elnök. A kivitel ugyanis 3-5 százalékkal nőtt a múlt évben. Így az ágazat kibocsátása 2-3 százalékkal lett alacsonyabb tavaly, mint a 2008-as 2800 milliárd forint. Hozzátette: Magyarországon ma már a belföldi áruk aránya az élelmiszerpiacon 70 százalék alatti.

Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója szerint ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy belátható időn belül kilábalhat a gazdaság a mostani recesszióból. Tíz év alatt – a becslése szerint – az ágazat visszaszerezheti a belföldi piac jelentős részét, a magyar áruk aránya elérheti a 78 százalékot az élelmiszerboltok polcain.

Mella Frewen, az Európai Élelmiszer-ipari Konföderáció (CIAA) főigazgatója arról beszélt, hogy a CIAA 26 ágazati szövetséget tömörít. A szervezet mintegy 310 ezer európai céget képvisel, köztük 20 igen jelentőset is. Ez utóbbiak önállóan is tagjai a CIAA-nek. Az élelmiszer-ágazat az unióban a legnagyobb iparág, éves fogalma eléri a 965 milliárd eurót, és 4,4 millió embernek ad közvetlenül munkát.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.