Parragh: A legnagyobb baj az ultraliberális gazdaságpolitika volt

A magyar gazdaság egyik fő problémája az elmúlt évek teljesen elhibázott, ultraliberális gazdaságpolitikája – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az uniós források hazai lehívásáról és elköltéséről azt mondta: Magyarország hibásan, egy fejlett ország logikájával költötte el a megszerzett brüsszeli forrásokat.

A magyar gazdaság elmúlt évekbeli egyik problémája, hogy abszolút ultraliberális szemlélet mentén mozgott; amely szemlélet minden döntést a versenyre hagyott, a hazai cégek érdekeire nem figyelt, nem próbálta megóvni őket. A magyar gazdaságot támogatni hivatott intézményrendszerek pedig látszatintézményként működtek. Ráadásul nagyon rossz gazdaság körüli környezet alakult ki a bürokrácia, a korrupció, az adórendszer, s mára már sajnos a belső piac vonatkozásában is – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának Parragh László.

Magyarország egy fejlett ország logikájával költötte el az eddig lehívott uniós pénzeket, ami szintén nem segítette elő a gazdaság fejlődését. Úgy látja: a brüsszeli pénzeket olyan beruházásokra költöttük, amelyek a mindennapi életvitel szempontjából jók ugyan, de nem indukálnak tartós gazdasági növekedést. Példaként a főterek, várak, díszkivilágítások megújítását említette. Ehelyett jobb lett volna gépeket és berendezéseket vásárolni, gyártási technológiákat fejleszteni, beszállítói láncokat kiépíteni az EU-forrásokból. „Azzal, hogy felújítjuk a komáromi várat, építőipari keresletet teremtünk a megyében – egy évre. Ha olyan gépeket vettünk volna kisvállalkozóknak, amelyeken keresztül tartós beszállítóivá válhattak volna a Nokiának, a Suzukinak, és más jelentős cégeknek, azzal tartós munkahelyeket és adóbevételeket teremthettünk volna” – érvelt Parragh László.

A bürokrácia és az adók csökkentése is szükséges

A bürokrácia és az adók csökkentésére vonatkozó kérdésre Parragh László úgy reagált: mindkét lépést üdvözli, sőt elvárja a gazdaság az új kormányzattól. A bürokrácia csökkentése szerinte végrehajtható, de a 800 milliárdos tehercsökkenéshez „nagyon nagyokat kell vágni, a mostani rendszert fenekestől fel kell forgatni”. Ami az adó mértékét illeti, jogos elvárás a gazdaság oldaláról az elvonás mértékének csökkentése, mivel az adószintünk 20-25 százalékkal magasabb, mint a környező országoké. Ám még a mai elvonási rendszeren belül is jelentősek a vállalkozások mérete szerinti eltérések – mondta. Míg egy nagy cég száz forint számított adóból ténylegesen negyven forint körüli összeget fizet be, a többit kedvezményeken keresztül leírja, addig a kisvállalkozásoknak száz forint számított adóból kilencvenhatot kell befizetniük, mert rájuk nem vonatkoznak kedvezmények.

A 2002-ben indult Széchenyi-kártyának ma is tudna szerepet osztani az iparkamara, annál is inkább, mert a kártya az elmúlt nyolc évben is sikeresen működött. Jelentős adatbázis is kialakult a kártyarendszer révén, melyből jól látszik, melyek a fizetőképes vállalkozások. Ezért szerették volna az uniós forrásokat is ezen a rendszeren át a gazdaságba pumpálni, ám javaslatukat eddig a kormány elutasította. „Kérdés, hogyan tudjuk majd továbbfejleszteni ezt a programot a jövőben” – mondta Parragh László.

(Duna TV)