The Times (www.timesonline.co.uk)
Fokozza a klímaváltozás elleni harcot az EU – írja a The Times. A brit lap birtokába került dokumentumok szerint az unió drasztikus emelést tervez a károsgáz-kibocsátási irányszámok terén, húsz százalékról harmincra emelve a csökkentés előirányzott mértékét. A terv egész pontosan az 1990-es adatokhoz képest 30 százalékkal csökkentené a kibocsátást 2020-ra, mely a laphoz eljuttatott papírok szerint újabb 33 milliárd fontba kerülne az EU-nak – évente a mostani 48 milliárd mellett.
Az emelést a bizottság azzal indokolná, hogy a jelenlegi húszszázalékos célkitűzés a gazdasági válság következtében könnyen teljesíthetővé vált, hiszen az 1990-es számokhoz képest már tavaly 14 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátottunk ki, valószínűleg a gyárak tizedének megszűnésének „köszönhetően”.
Az EU eddig hivatalosan kivárásra játszott: a cél az volt, hogy a szövetség kivárja a többi nagy ország lépéseit, és csak akkor lép a 30 százalékos útra. A koppenhágai fiaskó után azonban erre a közeljövőben igen kevés az esély, ezért az unió úgy döntött, megteszi az első lépést, és reménykedik, hogy a többiek követni fogják.
A tervezetet Connie Hedegaard klímaügyi biztos terjeszti majd be. A Times birtokába került bizottsági levelezés szerint általános elfogadottságot remélnek. A dokumentumok azt is megemlítik, a légszennyezés csökkenésével jelentősen javul majd az európai emberek egészsége, amivel évi 8 milliárd fontot spórolna meg az EU.
A tervnek gazdasági elemzők szerint komoly következményei lehetnek: a szigorúbb követelmények több ezer munkahely megszűnéséhez, magas üzemanyagárakhoz és különböző új adónemek bevezetéséhez vezethetnek. „Az egyöntetű tervszámemelés komoly terhet róna az európai gazdaságra, ezt pedig a jelenlegi helyzetben nem engedhetjük meg magunknak” – vélekedett Jeremy Nicholson, a nagy mennyiségű energiát felhasználó vállalatokat tömörítő Energy Intensive Users Group elnöke. A dokumentumok szerint az emelésnek komoly kereskedelmi következményei lehetnek, az EU gazdasága védelme érdekében ugyanis a kevésbé szigorú klímaváltozás-ellenes protokollt követő országokkal szembeni védővámok bevezetésétől sem riadna vissza.
A tervezet a friss brit koalíciót is megrengetheti, a liberális demokraták ugyanis programjukban egyértelműen kiálltak a 30 százalék mellett, míg a konzervatívok tiltakoztak az emelés ellen.
BBC (www.bbc.co.uk)
Számítógépes vírus fertőzött meg egy brit kutatót – írja a BBC. Dr. Mark Gasson, a University of Reading professzora vírusos chipet ültetett bőre alá, így ő lett az első emberi lény, akit komputerbetegség támadott meg.
Az aprócska, kézbe ültetett implantátum segítségével a férfi biztonsági záras ajtókat tudott működtetni és mobiltelefonját irányítani. A kutyák megjelölésére használt chipek továbbfejlesztett változatát azonban a telepítés előtt vírussal fertőzték meg, Gasson így tesztelhette, képes-e átadni a testébe ültetett aprócska eszköz betegségét a vele kapcsolatba kerülő rendszereknek. A kísérlet sikerült, a chip több külső eszközt is megfertőzött, és Gasson úgy véli, ha más, hasonló implantátumokkal került volna kapcsolatba, azokra is átragasztotta volna a kórt.
Mivel a testbe ültetett implantátumok ma még igen kevéssé elterjedtek, a readingi kutató eredményei sem igazán aggasztóak a közvélemény számára, Gasson azonban úgy véli, a chiptechnológia gyorsan el fog terjedni, ezért fontos alaposan megvizsgálni a kísérlet által sugallt veszélyeket. „A szív- és fülbeültetések fejlődésével egyre inkább nő annak a veszélye, hogy egy másik implantátum megfertőzi azokat” – fogalmaz a professzor. „A technológia áldásaival mindig együtt jár bizonyos kockázat, nézzük csak meg a telefonokat, ma már egyáltalán nem elképzelhetetlen egy mobilos vírusfertőzés.” Gasson szerint azonban komoly veszélyforrás az is, hogy a technológia elterjedésével a nem életmentő alkalmazási területek is megszaporodnak majd.
„Ha módot találunk például memóriabővítésre, bizonyára lesz olyan személy, aki megfizeti az árát.” Rafael Capurro professzor, a német információs etikával foglalkozó Steinbeis Intézet kutatója is hasonlóképp vélekedik. „Igen érdekes eredmény” – vélekedik Gasson kísérletének kimeneteléről. „Nyilvánvalóan nem lenne jó vége, ha például az interneten keresztül hozzáférhetnének a beültetéseinkhez.”
Orbán Balázs: 24 tagállam rendkívül veszélyes precedenst teremtett















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!