80 ezren vetették fel magukat a kisebbségi jegyzékbe

Egy hét alatt 22 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán. A határidő lejárta előtt valamivel több, mint két héttel már 80 ezren szerepelnek a kisebbségi választói jegyzékekben az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint.

Négy éve összesen csaknem 200 ezren kérték felvételüket a kisebbségi választói jegyzékekbe. A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a megjelölt 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől.

A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez.

A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be feladatai végrehajtásakor. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.)

Az OVI adatai szerint eddig 80 614-en kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 61 százaléka (49 257 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (17 845-en) németnek, 4073 választó szlováknak, 3740 horvátnak, 1039 románnak, 928 szerbnek, 803 ruszinnak, 749 lengyelnek, 552 görögnek, 457 ukránnak, 430 szlovénnek, 419 bolgárnak, 322 pedig örménynek.

A legtöbben, 1163-an eddig Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, közülük 770-en a cigány, 219-en a német, 97-en a lengyel, 58-an az örmény választói jegyzékbe vetették fel magukat. Pécsen 577-en jelentkeztek (közülük 292-en a német, 84-en a horvát jegyzékbe), Miskolcon 562-en (ebből 450-en a cigány, 28-an az ukrán választói jegyzékbe), Békéscsabán 232-en (120 szlovák és 30 román), Kiskunhalason 517-en (419-en a cigány, 97-en a német jegyzékbe). A főváros XVIII. kerületében 539 jelentkező kérte a felvételét (226 a német, 58 a bolgár, 50 a görög, 39 a ruszin, 38-38 a szerb, illetve a horvát, 34 a szlovén jegyzékbe).

Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben.

2006-ban Pécsen olyan sokan (2550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt – Békéscsaba (1426), Győr (1970), Miskolc (1403), Nagykanizsa (1204) és Budapest XVIII. kerülete (1455) – ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson. Akkor 2933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1435 településén végül összesen 2049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.

(MTI)