Egyetlen napra Tatára érkezik II. Ulászló kardja

Az 1510. évi tatai országgyűlés alkalmából tartandó ünnepség fényét emelendő egyetlen napra a városba hozzák II. Ulászló kardját – értesült az MNO Zsohár Melindától, a tatai önkormányzat sajtóreferensétől.

A becses díszfegyvert II. Gyula pápa küldte ajándékul II. Ulászló magyar királynak, eredetileg is díszkardként. Fegyvernek tehát csak jelképesen tekinthető a fél évezred történelmi viszontagságait is átélt kard, soha nem vívtak, öltek vele. Magas szintű diplomáciai találkozóval összekötött esemény volt az 1510-es országgyűlés, amelyet minden bizonnyal a Székesfehérvárt fenyegető pestis miatt helyeztek át Tatára. A törvényhozó tanácskozásra ugyan nem minden érintett jött el, de a politizáló köznemesek többsége megjelent. A téma okán hét állam követe is elutazott a kies Magyarországra, ami abban az időben nem kis vállalkozás volt.

„Ekkora diplomáciai eseményen általában pazar ajándékozás folyt, II. Ulászló is értékes kincseket kapott a külföldi követektől. A római pápa követe által a július 7-i szentmisén nyújtotta át a királynak a szentelt kardot” – olvasható az önkormányzat tájékoztatójában. A törökök elleni harc idején fontos jelképnek szánta a római katolikus egyház feje a kelet-nyugat határán álló ország uralkodójának e díszfegyvert. Más drága ajándékokat is kapott a király, aranyat, ezüstöt, ékszereket, különleges szöveteket, szőnyegeket, még földbirtokot is a követektől, s a magyar főuraktól. Mai ésszel elképzelhetetlen reprezentáció folyt, amelyből Tatára is fény vetült a vendéglátás és eseménydús napok során.

Maga az országgyűlés azért ült össze, hogy a magyarok szövetkezzenek-e a nyugati hatalmakkal Velence ellen, miként ezt ők akarták, vagy maradjon a szövetség a városállammal. A végeredmény afféle dodonai döntéssel az lett, hogy a Magyar Királyság hivatalosan csatlakozott az úgynevezett Cambray-i Ligához, de a gyakorlatban nem fordult a korábbi jó szövetséges Velence ellen magyar fegyver vagy ármány. S aztán következett a gyászos 1526-iki mohácsi vész, amely elsöpörte a korábbi évek dicsőségét, viszonylagos békés fejlődését.

„A tatai országgyűlés félezredes jubileumán a reneszánsz időt idézik meg, az Európa közepén jelentős szerepet viselő magyar állam nevezetes eseményét. Bár a Jagelló-vérből való II. Ulászló nem tartozik szeretettként nevezetesnek tartott uralkodóink közé, mint elődje a trónon, Mátyás, nincs okunk megtagadni a nagy időket” – közölte Zsohár, aki hozzátette: Tata városa így tiszteleg a jeles dátum, esemény és az egykoron a városban történtek előtt. Az egyetlen napra kiállított, ötszáz esztendős kard ingyenesen tekinthető meg a Kuny Domokos Megyei Múzeumban június 19-én.

(MNO)