Nem indult jól az idei év a klimatikus viszonyok szempontjából, mert a magyar mezőgazdaság nagyon komoly csapadékhiánnyal küzd – mondta egy sajtóbeszélgetésen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A Világgazdaság tudósítása szerint az elnök arról is beszélt, hogy az előrejelzések alapján pedig jelentős mértékű aszály is fenyeget az idén. A helyzet kritikusságát azzal érzékeltette, hogy a Tisza elvesztette vízhozamának 30 százalékát, a talajok felső egy méteréből pedig 70-80 milliméternyi nedvesség hiányzik.
(Fotó: Shutterstock)
– Most zajlik a következő uniós költségvetési időszak pénzügyi keretrendszerének meghatározása, és közben Ukrajna felvétele az EU-ba már olyan szinten felgyorsult, hogy az Európai Bizottságban 2030-ra már teljes jogú tagként akarják látni – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke. Egy olyan országról beszélünk, ahol háború van, nem ismertek a határai és a lakosságszáma, valamint félmillió hektár fölött van az elaknásított mezőgazdasági területeinek nagysága, amelynek mentesítése 36 milliárd dollárba kerül – mondta.
Eközben Szerbia 16, Törökország 26, Bosznia kilenc, Montenegró pedig 17 éve vár a tagfelvételre.
A Magosz-elnök az ukrán agrárpotenciált részletezve elmondta, hogy az ottani 41,3 millió hektár mezőgazdasági területből 32,7 millió hektár a szántó, míg az EU-ban összesen 161 millió hektárból 98 millió. Az EU összes kukoricatermése 73,5 millió tonna, Ukrajnáé 42 millió, míg napraforgóból többet is termel, mint az unió, hiszen az EU-s 10,3 millió tonnával szemben ott 16,8 millió tonna a napraforgó-termés. Jakab István arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország szempontjából a közös agrárpolitika forrásai is veszélybe kerülhetnek, mert a bizottság által az agrárbüdzsé helyett javasolt közös alapra is bevezethetik a jogállamisági kritériumokat.
További részletek itt olvashatók:
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/05/ukrajna-eu-csatlakozasa-nak-magosz
