Három hetet késik a dinnyeszezon

Az előző évhez képest háromhetes késéssel, július 10-én kezdődik az idei dinnyeszezon – közölte a Magyar Dinnyeszövetség elnöke az MTI érdeklődésére pénteken.

Simonka György elmondta: a késedelmes kezdést a májusi hűvös és csapadékos időjárás okozza. A vízözön és a jégeső azonban nemcsak késleltette az érést, hanem megközelítőleg 1000 hektáron el is pusztította a palántákat. Az országban 7000 hektáron termesztenek dinnyét, de az idén csak 6000 hektáron tudják majd felszedni a termést. Ebből a területből 3000 hektárral részesedik a dél-békési Medgyesegyháza és környéke, így a térség a hazai dinnyetermesztés fellegvárának számít. Ráadásul a kiváló minőségű termőtalaj és az alkalmazott korszerű technológia miatt ott átlagosan és hektáronként kétszer annyi dinnyét takarítanak be, mint az ország más térségeiben. Simonka György, aki egyben a régió országgyűlési képviselője is, a várható piaci helyzettel kapcsolatban jelezte: kiváló minőségűnek ígérkezik az idei dinnye, ám megismétlődhetnek a korábbi évekről ismert piaci zavarok. Mint mondta, tavaly országosan 150 ezer tonna dinnye termett, s ezt a mennyiséget – normális viszonyok között – jó áron és könnyen lehetne értékesíteni a hazai és a külpiacokon.

A termés fele általában külföldre kerül, ám a szervezetlen termelők és néhány tisztességtelen felvásárló komoly károkat okozhat az ágazatnak. Példaként említette, hogy azok a társaságok, amelyek telephelyengedéllyel és megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek, kilogrammonként öt forint versenyhátránnyal indulnak a feketén értékesítőkkel szemben. Ráadásul a multinacionális áruházláncok 30-60 napos késedelemmel fizetnek, ami komoly likviditási gondot okoz a termelőknek. A szövetség ezért kezdeményezni kívánja a kormánynál, hogy létesüljön egy olyan pénzügyi alap, amely segítségével a kereskedők és a felvásárlók azonnal tudnak fizetni a termelőknek. A dinnyeszövetség mindemellett célszerűnek tartja az Európai Uniónál a földrajzi árujelző oltalom bevezetését annak érdekében, hogy csak az ellenőrzött és legkiválóbb minőségű dinnyék kerüljenek a piacra. „Ezzel is lehetne öregbíteni a medgyesi dinnye hírnevét” – hangsúlyozta.

Simonka György emlékeztetett arra, hogy 2003-ban még 250 ezer tonnát értékesítettek országosan, ám azóta sokan összekeverték a jó minőségű dinnyét a silánnyal, s ez komoly károkat okozott. A minőségi dinnyetermesztést és az önköltség csökkentését kívánják elérni azzal is, hogy a térségben akár állami segítséggel speciális palántanevelő területet hoznának létre. Jelenleg ugyanis magas áron, külföldről szerzik be a palántákat a termelők. A szövetség elnöke mindazonáltal azt tartja a legfontosabbnak, hogy a termelők és a kereskedők végre fogjanak össze egymással annak érdekében, hogy a „zavarosban halászók” ne tudják őket kijátszani egymás ellen.

(MTI)