Hatvan éve kezdődtek a hortobágyi kitelepítések

A hortobágyi kényszermunkatáborok hatvan évvel ezelőtti megnyitása alkalmából megemlékezést tartottak az egykori kitelepítettek és családtagjaik a hortobágyi ökumenikus templomban szombaton.• Emlékhelyet avattak az Őrségből kitelepítetteknek

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra figyelmeztetett, hogy még mindig kevesen tudnak az egykori kényszermunkatáborokról, ezért fontos, hogy az oktatás, a filmkészítés mellett a volt kitelepítettek közvetlenül is átadják megrázó emlékeiket a mai fiataloknak.

Az államtitkár szerint ugyanakkor az is fontos, hogy az állam felelősen viselkedjen, ezért – mint mondta – az új kormány „kiegyenlítette a számlát”, s immár ugyanúgy bünteti a kommunizmus bűneinek tagadását, mint a holokausztét.

A politikusoknak két fontos feladata van a hortobágyi kitelepítésekkel, a kommunista rendszerrel kapcsolatban: egyrészt az igazság kiderítése, a bűnösök megnevezése, másrészt ezeknek a fiatalokkal való megismertetése – hangsúlyozta Rétvári Bence, aki fontosnak nevezte a demokrácia védelmét, a figyelemfelhívást arra, kik veszélyeztetik a jogállami normákat Magyarországon.

„A polgári családok ellehetetlenítése volt a cél”

Eötvös Péter, a Hortobágyi Kitelepítettek és Elhurcoltak Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy „hatvan éve mutatta ki először intézményes formában a szovjet típusú diktatúra a foga fehérjét”. Megemlékezett arról, hogy a hortobágyi munkatáborokba kényszerített polgári családok ellehetetlenítése, sok esetben fizikai megsemmisítése volt az elnyomó hatalom szándéka. Egyesületüket 2000-ben a táborok túlélői hozták létre azzal a céllal, hogy felderítsék és tudatosítsák a társadalomban a hatvan évvel ezelőtt történteket.

Beszámolt arról, hogy a mintegy tízezer kitelepített közül hétezer-ötszáz ember nevét sikerült azonosítani. Nevüket szombattól emléktábla őrzi a hortobágyi ökumenikus templomban. A táblát megáldották, illetve megszentelték a református és a római katolikus egyház képviselői. Eötvös Péter elmondta: nincs esély arra, hogy valamennyi egykori kitelepített nevére fény derüljön. Sok esetben az őrök azonnal elvették és elégették a táborba érkezők személyi dokumentumait – tette hozzá magyarázatul. Elmondta azt is, hogy szeptember 25-én a budapesti Szarvas téren állítják fel a hortobágyi kitelepítettek emlékművét.

A templomi megemlékezés és az emléktábla felavatása után a résztvevők megkoszorúzták a 33-as főút mellett lévő, vasúti sínből készült keresztet, amelyet az egykori kitelepítettek emlékére a rendszerváltást követően állítottak fel.

(MTI)