Hazánk a digitálizáció középmezőnyében helyezkedik el

Svédország a világ „legdigitálisabb” gazdasága, Magyarország változatlanul a globális rangsor középmezőnyében van az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház kedden közzétett éves felmérése alapján.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2010-es digitális világranglistán a magyar gazdaságot a vizsgált 70 legnagyobb gazdaság közül – a tavalyi hasonló összeállításhoz hasonlóan – a 35. helyre sorolta, a száznál több különböző kritérium alapján megszerezhető 10 pontból 6,06 pontot adva Magyarországnak.

A magyar gazdaság a digitális infrastruktúra fejlettsége alapján a térségi EU-tagállamok közül megelőzi a 37. helyezett Lettországot, valamint Szlovákiát (38.), Lengyelországot (39.), Romániát (45.) és Bulgáriát (47.). Magyarország előtt jár a digitális fejlettség szempontjából a térségen belül Litvánia (34.), Csehország (31.), Szlovénia (29.) és Észtország (25.).

A 2010-es digitális fejlettségi listán Magyarország a több mint száz kritérium alapján képzett, különböző súlyokkal figyelembe vett hat fő kategóriából a jogi környezetre kapta a legjobb pontszámot: a lehetséges 10-ből 7,10-et. A digitális szolgáltatások magyarországi üzleti környezetét az EIU 6,71 pontra értékelte, a gazdaság digitális felkészültségével kapcsolatos kormányzati politika és elképzelések kategóriájára a cég elemzői 6,23 pontot adtak. A legalacsonyabbra a legmagasabb, 25 százalékos súlyozású kategóriát, az információs és kommunikációs technológia fogyasztói és üzleti befogadását értékelte a londoni cég, amely erre a kategóriára 5,60 pontot adott.

A digitális szolgáltatásokat övező társadalmi és kulturális környezet kategóriájára Magyarország 6,27 pontot kapott a lehetséges tízből. E kategória elemei között van az oktatás színvonala – amely az EIU szakértői szerint az egyik előfeltétele annak, hogy ki milyen mértékben tudja hasznosítani az internetes szolgáltatásokat –, valamint ezzel összefüggésben a lakosság világhálós kiigazodási képessége, és a munkaerő képzettségi színvonala. Az elemzés az internet fejlődésének illusztrálására kimutatja, hogy a globális szinten mért havi internetforgalom most kétharmadával nagyobb, mint egy éve, és a világot átfogó nemzetközi száloptika-hálózat kapacitása 18 havonta megkétszereződik.

(MTI)